Az Egyesült Államok tankokat, tüzérségi fegyvereket és más katonai felszerelést fog ideiglenesen áthelyezni kelet- és közép-európai országokba – erősítette meg Ashton Carter amerikai védelmi miniszter kedden Tallinnban. Carter egy nappal korábban Németországban jelentette be, hogy országa nehézfegyverzetet szándékozik telepíteni a szóban forgó államokba. Emellett hétfőn úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok fegyverekkel, repülőgépekkel és katonai egységekkel járul hozzá a NATO legújabb gyorsreagálású egységéhez, a Lándzsahegy elnevezésű, 5000 katonából álló alakulathoz.
Hadgyakorlat Lengyelországban (Fotó: Beta/AP)
A tárcavezető észtországi látogatása keretében elmondta azt is, hogy Lettország, Litvánia és Észtország, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária beleegyezett az említett katonai felszereléseknek az említett országokban történő állomásoztatásába.
Katonai források szerint mintegy 250 páncélosról, Bradley harckocsikról és önjáró lövegekről van szó, s ezek nagyrészt olyan felszerelések, amelyek már eddig is Európában voltak. Az eszközöket átmenetileg tárolnák az egyes országokban, és egy-egy készlet egy század (mintegy 150 katona) vagy egy zászlóalj (mintegy 750 katona) ellátását tenné lehetővé.
Korábban a The New York Times írt arról, hogy a Pentagonban felmerült elképzelés szerint az Egyesült Államok nehézfegyverzetet állomásoztatna a Baltikumban és más kelet-közép-európai országokban az ukrajnai orosz beavatkozás miatt aggódó NATO-szövetségesek megnyugtatására, egyben esetleges további agressziók megelőzésére.
A Pentagon vezetője ötnapos látogatásra érkezett Európába, és útjának második állomása Észtország. A tervek szerint a héten Brüsszelbe látogat, ahol részt vesz a NATO védelmi minisztereinek ülésén.
A vizit nem sokkal követi Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a bejelentését, hogy 40 interkontinentális rakétával bővítik az orosz nukleáris fegyverarzenált. Moszkvában arra is utaltak, hogy a tervezett intézkedés választ jelent az Egyesült Államok baltikumi fegyvertelepítési terveire.
Moszkva tagadja, hogy katonákkal vagy fegyverekkel segítené az oroszbarát szeparatistákat Kelet-Ukrajnában. A szomszédos NATO-tagországok, különösen a jelentős orosz ajkú kisebbségnek otthont adó balti országok – Litvánia, Lettország és Észtország – attól félnek, hogy Oroszország konfliktust szít a területükön.
Amerikai tisztségviselők úgy vélik, a kelet-ukrajnai konfliktus azt példázza, hogy képesnek kell lenni a hibrid háborúk – amely egyebek mellett azonosítatlan katonák bevetését, propaganda terjesztését, kibertámadásokat és gazdasági nyomásgyakorlást takar – elleni fellépésre.
HATALMAS ELŐRELÉPÉS
Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter szerint nem sérti a NATO–Oroszország alapszerződést az amerikai védelmi miniszter által megerősített döntés, melynek értelmében az Egyesült Államok ideiglenesen nehézfegyverzetet telepít át Közép- és Kelet-Európa egyes országaiba.
Siemoniak keddi varsói sajtótájékoztatóján „a lengyel–amerikai szövetség történetében hatalmas előrelépésként” értelmezte Ashton Carter észtországi nyilatkozatát. A lengyel miniszter rámutatott: a döntés technikai, jogi és logisztikai részleteit még ki kell dolgozni. Ezért Siemoniak nem kívánt belebocsátkozni annak fejtegetésébe, hogy a készleteket milyen módon oszthatnák szét az érintett hat ország (Lengyelország, Románia, Bulgária és a három balti állam) területén.
