Bérbe adja, vagy akár el is adja a geotermikus forrásait a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az államnak, mégha ezeket az ügyleteket a hazai gyógyfürdők és az önkormányzatok sínylik is meg. Egyes állami szervek már felszólították a céget, hogy hangolja össze idevágó energiaügyi politikáját az állami előírásokkal (hiszen mégis Szerbia természeti kincseiről van szó), eddig azonban sikertelenül – olvasható a Vajdasági Kutatási és Elemzési Központ (VOICE) legújabb cikkében.
Mivel a szóban forgó energiaforrásokat is megvásárolták az orosz befektetők az államtól, a gyógyfürdők kénytelenek megfizetni a hasznosított termálvizet a kőolajipari vállalatnak, és az önkormányzatok is csak meghatározott pénzösszeg ellenében használhatják a területen lévő alternatív energiaforrásokat, amelyeknek a NIS a tulajdonosa.
Ilyen módon a vállalat csak tavaly 24,6 millió dinár haszonhoz jutott a termálvízen. Az önkormányzatok 98,6, az állam pedig összesen 246,6 millió dinárt fizettet a cégnek.
A tartományi energiaügyi titkárság adatai szerint a termálvizes kutak 78 százaléka a NIS tulajdonában van.
Ugyanez a tartományi szerv az elmúlt három évben már két alkalommal is kérte a kőolajipari vállalattól, hogy idevágó üzleti tevékenységét hangolja össze a bányászatról és a geotermikus kutatásokról szóló törvénnyel, a NIS azonban egyszer sem reagált a felkérésre.
Nenad Stanković tartományi energiaügyi titkár a VOICE-nak elmondta, hogy a kőolajipari vállalat „geotermikus monopóliumát” még a Naftagastól örökölte, mégpedig jogerős adásvételi szerződés révén.
– Vajdaságban jelentős geotermikus források találhatók, de mindössze elenyésző százalékuk használható, mivel a NIS-ben csak kevés ilyen forrás esetében tettek eleget a törvényes kötelezettségeknek kihasználásuk érdekében – magyarázta a titkár.
Stanković kijelentését egy, az üggyel kapcsolatos szaktalálkozón Igor Korać, a kőolajipari vállalat energiaügyi szektorának igazgatóhelyettese is alátámasztotta. Elmondta ugyanis, hogy a NIS-nek a tartomány területén lévő 75 geotermikus furatából mindössze 12 aktív. További 13-nál megvannak a megfelelő feltételek és berendezések, de nem termelnek.
– Huszonöt kutat rövid időn belül működésbe hozhatunk, ha erre igény mutatkozik. Bérbe is adjuk őket, vagy akár el is adjuk. Sőt még azoktól is megválunk, amelyek jelenleg nem termelnek – fejtette ki Korać.
Az orosz kézben lévő NIS álláspontjából eddig úgy tűnik, hogy továbbra sem szándékoznak azon jogi lépések megtételére, amelyekkel kedvezőbb feltételeket nyújtanának az országnak saját természeti kincsei kihasználására.
