A tizenkét éves Stefan Ilić kilencéves öccse elismerte a rendőrségnek, hogy bátyát senki nem rabolta el, hanem belefulladt a Karas folyóba. A hétfőn elvégzett kórbonctani vizsgálat is megerősítette, hogy Stefan halálát fulladás és nem erőszakos bűncselekmény okozta. A fiút kedden helyezték örök nyugalomra.
A szombaton Krassószombatról eltűnt gyermek holttestét hétfőn délelőtt húzták ki a Karas folyóból. Stefan öccse hétfő estig mindvégig azt állította, hogy bátyát három férfi rabolta el. Nebojša Stefanović belügyminiszter már hétfőn délután kételkedésének adott hangot az állítólagos emberrablással kapcsolatban.
Közben a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) egyes médiumok tudósításának a módját bírálta. A kritika elsősorban azokra a médiumokra vonatkozik, amelyek arról tájékoztattak, hogy Stefan szüleinek közük lehetett a gyermek elrablásához. A szenzációhajhászás nemcsak felelőtlen és szakmaiatlan hozzáállás, hanem mélységesen erkölcstelen és embertelen is, áll a NUNS közleményében.
– A hatóságoknak még csak majd most kell választ adniuk Stefan halálának körülményeire. Ebben a pillanatban és helyzetben felelőtlenség volt a médiumok részéről, hogy mindennemű bizonyíték hiányában Stefan szüleinek a felelősségét boncolgatták. Felszólítjuk a médiumokat, hogy az ehhez hasonló érzékeny történésekről szigorúan a szakma szabályait szem előtt tartva tudósítsanak. A kormányt, a minisztereket, az államhatalom többi képviselőit, valamint a társadalmat pedig arra kérjük, hogy egyértelműen ítéljék el a médiumokban megfigyelhető efféle visszásságokat – fogalmaznak a közleményben.
Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter egyetért az újságíró-szövetséggel, és felszólította a médiumokat, hogy ne manipuláljanak az emberi tragédiákkal. Ez felelősség kérdése, hangsúlyozta Tasovac.
A Central and East European Trust for Civil Society (CEE Trust) riportereknek és újságíróknak összeállított útmutatója szerint az újságíróknak méltósággal és tisztelettel kell bánniuk az erőszakos bűncselekmények áldozataival vagy az áldozatok hozzátartozóival. Úgy, ahogyan az újságíró szeretné, ha vele bánnának hasonló helyzetben. Bűncselekmények esetén különösen fontos a pontosság és kerülendő az áldozatok halálával kapcsolatos explicit, véres részletek leírása. Ami a fényképeket, felvételeket illeti, az útmutató szerint érdemes megfontolni, hogy a minél több véres részletet bemutató felvételek valóban hozzájárulnak-e ahhoz, hogy az adott tragédiáról készített tudósítás hiteles vagy teljes legyen.
Ehhez hasonló útmutatás olvasható a szerbiai újságírók etikai kódexében, amelynek értelmében a sajtó munkatársainak kerülniük kell a szenzációhajhászást, legyen szó akármilyen bűncselekményről vagy családi tragédiáról. Az újságíróknak mindvégig szem előtt kell tartaniuk az áldozatok és hozzátartozóik érzéseit, érdekeit. Az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával szintén kiemelten foglalkozik az etikai kódex.
