2024. április 27., szombat

Kultúra a digitális szmogban

Mark Borkowski: Ma már nem számít a tárgy márkája, a hozzá fűzött történet a fontos

Ma, amikor hétköznapi emberek szinte egyik napról a másikra válnak híressé, mindenki ismeri őket, a világháló, a közösségi kommunikáció, a digitális világ vált a legfőbb kommunikációs eszközzé. A Google-t egymilliárd, a Facebook közösségi oldalt 1,7 milliárd, a Twitter közösségi oldalt 2,7 milliárd, a LinkedIN közösségi oldalt pedig több mint 3 milliárd ember követi. Hatalmas mennyiségű információ, kép, film kering az internet világában. Naponta 188 milliárd e-mailt váltanak egymással az emberek a világon. Az Google adatai szerint pedig naponta 125-ször vesszük kézbe okostelefonunkat – mondta Mark Borkowski PR-ügynök a British Council és a művelődési minisztérium által megszervezett tanácskozáson, amelynek célja az volt, hogy rávilágítson, miként lehet a művelődési intézményekbe becsábítani a közönséget a digitalizált világban.

A digitális technológia jelentős mértékben megváltóztatta az életünket, ezeket a változásokat a kultúra is kénytelen követni, emelte ki Denis Keefe, Nagy Britannia belgrádi nagykövete a kétnapos belgrádi konferencia megnyitóján. Hozzátette, a magas szintű technológiának köszönhetően egyrészt az egész világ összeköttetésben van egymással, a szórakoztató jellegű tartalmakkal azonban a kultúrának is meg kell küzdenie.

Ivan Tasovac művelődési miniszter is a digitális világ következményeire irányította rá a figyelmet. Mint kiemelte, mindennapi tárgyaink megváltoztatták a valóságunkat.

– Amennyiben a művelődési intézmények nem alkalmazkodnak az új valósághoz, elveszítik az idővel a tempót, így a közönséggel is kapcsolatot, így nem tesznek eleget küldetésüknek: a tartalmakat a közönség minél szélesebb körével megismertetni – hangsúlyozta Tasovac. – Hogy a kulturális intézmények magukhoz vonzhassák a közönséget, ki kell lépniük jól megszokott kényelmükből. A kultúrát nem a múzeumokban kell őrizni, a kultúra párbeszéd, kollektív emlékezés, a múlt jelenünkre gyakorolt hatásának tudata. A kultúra kapcsolat az idealizált, szublimált múlt képe és a határozott, aktív és dinamikus jövőkép között. Ezért nem lenne szabad, hogy a kulturális intézmények féltékenyen őrizzék kincseiket, társadalmi dialógust kell lehetővé tenniük és fenntartaniuk – mondta a miniszter.

A tanácskozást Mark Borkowski előadása indította, aki képekkel és felvételekkel szemléltette, hogy miként zajlik ma a kommunikáció. A világhálót több milliárdan használják, hogy közöljenek valamit magukról és másokról. Rámutatott, ma már nem a felállított értékek vagy az igazság számít, hanem a hihető történetek. Mint mondta, nem a márka fogja meg az embereket, hanem a tárgyhoz, jelenséghez fűzött történetek. A mai úgynevezett digitális szmogban (az információk tengerében) minden ember megszólalhat, és meg is teszi. Ő a ma uralkodó kommunikációt rágógumi kultúrának nevezte. Teljesen hétköznapi emberek válnak egyik napról a másikra ismertté az egész világon csak azért, mert valamivel magukra hívták több ezrek, milliók figyelmét. Mint mondta, az érdekességek, furcsaságok világát éljük, amikor az embereknek folyamatos tájékoztatásra, az információk folyamatos tálalására van szüksége, hogy az érdeklődést fenn tudják tartani. Ezt kell véleménye szerint a kulturális intézményeknek is kihasználniuk. Hozzáfűzte, hogy ez jelentős mennyiségű munkát igényel, és olyan embernek érdemes csinálni, aki szereti a munkáját, mert ha a közönség nem kap folyamatos tájékoztatást, elveszíti az érdeklődését is, kipukkan a rágógumi.

A jelenlevők előadást hallgathattak arról is, hogy Szerbiában milyen szinten van a kultúra digitális bemutatása, valamint beszéltek arról is, hogy szükség lenne egy digitális stratégia kidolgozására, amely különböző digitális forrásokon keresztül juttatná el a szükséges információkat a kultúra terén a közönség felé. Mint a tanácskozáson elhangzott, a kulturális intézmények jövője nagyon sokban függ a közönséggel való kommunikációtól, de a fennmaradásuk a fellépésüktől is függ. Mint kiemelték, a múzeumoknak, színházaknak, képtáraknak közös projektumokon is, közös fellépéseken is gondolkodniuk kell. Felmerült a média szerepe is a művelődési intézmények fennmaradásában. Elhangzott, hogy fontos a kritikus újságírást is fenntartani, valamint a művelődést követő újságírókat megerősíteni, mind a hagyományos médiumoknál, mind a digitális felületeken.