Idén Kucsov Borisz vehette át a Színházi Dramaturgok Céhétől a Pécsi Országos Színházi Találkozó ideje alatt rendezett Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fórumán a Vilmos-díjat. A nyertes darab címe A bánsági szamuráj.
Ez a díj tulajdonképpen magasabban van, mint a Kossuth-díj, hiszen ezt a szakma ítéli oda – fogalmazott Csáki Judit a Színházi Dramaturgok Céhe idén harmincadszor megrendezett Nyílt Fórumának díjátadó eseményén. A Nyílt Fórum keretein belül kortárs, korábban még be nem mutatott magyar drámákat adnak elő felolvasó-színházi előadásokként, szakmai beszélgetésekkel kísérve, és minden évben kiadnak három vagy négy színdarabot is. Idén Kucsov Borisz A bánsági szamuráj-a mellett Almássy Bettina Családi Al-Bumm, Pálffy Zsófi A kék virsli és Szíjártó Tímea Aletta Az eset című szövege jelent meg.
A kötetben szereplő művek közül a rendezvényen a dramaturgok és az olvasók szavazatai alapján választották ki a legjobbat.
A nyertes a Nyílt Fórum anyagi lehetőségeire is utalva egy üveget nyer a Shakespeare keresztnevét viselő vilmoskörte pálinkából.
„A fiatalság persze önmagában nem érdem, de igenis szimpatikus, hogy egy kezdő drámaíróról van szó. Ha nem is tökéletes a mű, de nagyon reménykeltő a szöveg” – mondta el a nyertes drámáról az Origónak Lőkös Ildikó, a Színházi Dramaturgok Céhe társelnöke. „Nagyon tetszik Kucsov Borisz humora. Tetszik, ahogyan a világot látja, és ahogyan kifordítja azt, amiben élünk. Azt mondanám rá, hogy tarantinós a hangütése: nagyon kegyetlen, nagyon gonosz, de ezt mindig oldani tudja a humorral."
És mintha a mai világot igazán csak ezzel a humorral lehetne elviselni – fogalmazott Lőkös.
A bánsági szamuráj története szerint egy kis vajdasági faluban egyszer csak megjelenik egy japán szamuráj, az ő viszontagságait mutatja be a színdarab. „Már ez az alaphelyzet is egy furcsa, groteszk világra utal. És ha egy idegen belekerül egy új közegbe, akkor – akár a westernekben – mindig sok minden kiderül arról a közösségről” – mondja Lőkös.
A dramaturg a Nyílt Fórum Füzetek idei kiadásáról szólva megjegyezte: „statisztikailag érdekes”, hogy a négy szerzőből hárman határon túliak (a nyertes vajdasági, Pálffy Zsófi marosvásárhelyi, Szíjártó Tímea Aletta pedig nagyváradi), ráadásul négyből hárman nők.
Mindig azt kérdezzük, hol vannak a nők a drámairodalomból, erre tessék, most itt vannak hárman is – nevet Lőkös.
Az idei kötet „előszavában” Radnóti Zsuzsa, a magyar dramaturgok nagyasszonya foglalta össze a Nyílt Fórum idén harmincéves történetét. Mint a szövegben olvasható, a dramaturgok 1985-ben meghallgatták az Amerikából hazatérő Békés Pál történeteit arról, hogy a tengeren túl hogyan gondozzák a pályakezdő drámaírókat. „Beszámolója után nem a szokásos panasznap kezdődött, hanem Böhm György kollégánk megszólalt: Csináljuk meg itthon is!” – írja Radnóti.
Felkarolta a merész írókat
Radnóti Zsuzsa így emlékezett vissza: „És akkor létrejött az új, a kortárs magyar drámának az a tehetségfelkutató, néhány napos, segítő fóruma, esélyeit növelő, szakmai ismertségét elősegítő kezdeményezése, divatos szóval inkubátorműhelye, amely egyrészt közelebb hozta a pályakezdő írókat a gyakorlati színházhoz, a színházi gondolkodásmódhoz, másrészt szövegeiket szélesebb körben és a szakmai köztudatban is ismertté tette, sőt a legjobbak közül számos munka előbb vagy utóbb színre is került.”
Radnóti felidézte, hogy a harminc év alatt olyan drámaírók szövegeit gondozta vagy fedezte fel a Fórum, „amelyeket különleges hangjuk, szélsőséges, meghökkentő stílusuk, merészebb mondandójuk, társadalomkritikus hangvételük miatt a kőszínházak nem mertek felvállalni. Többek között Esterházy Péter, Tolnai Ottó, Zalán Tibor, Nagy András, Szőcs Géza és Márton László formabontó, radikális műveiről volt szó”.
Ez egy szigorúan szakmai rendezvény
A POSZT indulásával a Nyílt Fórum – azaz a kötetben megjelent drámákról szóló beszélgetések, az új darabok felolvasószínházi bemutatói, majd később az ide is meghívott kamaraelőadások, legújabban pedig a slam poetry, azaz a „drámaslam” – is áttette székhelyét Pécsre.
A Nyílt Fórumon kapott először megszólalási lehetőséget például Forgách András, Zalán Tibor, Nagy András, Garaczi László, Márton László, Borbély Szilárd, Erdős Virág, Szálinger Balázs, Vörös István, Lackfi János vagy Székely Csaba. Radnóti Zsuzsa írása végén leszögezi: a Nyílt Fórum szigorúan szakmai rendezvényként indult, és ma, „felnőttkorában” is meg tudott maradni ilyennek.
