Tavaly márciusban még abban bízott Juan Manuel Santos Calderón kolumbiai elnök, hogy az év végéig sikerül véget vetni a hazájában évtizedek óta dúló polgárháborúnak. Jövő heti vatikáni látogatásán azonban már Ferenc pápától kérne tanácsot és támogatást a béketárgyalások sikeres befejezéséhez.
A kormány és az ellene harcoló legerősebb gerillaszervezet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) képviselői ugyan a múlt héten Havannában ismét tárgyalóasztalhoz ültek, nem sokkal utána viszont a terepen „kellemetlenségek” adódtak. A hadsereg végzett a szélsőbaloldali FARC 26 gerillájával, mire a lázadók múlt csütörtökön felmondták a tűzszünetet, amelyet tavaly decemberben egyoldalúan hirdettek meg.
Juan Manuel Santos azután adott parancsot a (légi)támadásokra, hogy április 15-én a FARC megölt tizenegy katonát. Ez nagy felháborodást váltott ki az országban, ahol sokan kételkednek a lázadók a béke iránti elkötelezettségében. A hadsereg azóta több csapást mért az ellenségre; csak az utóbbi nyolc napban mintegy negyven gerillát ölve meg.
A múlt heti sikeres rajtaütés után az államfő a béketárgyalások folytatását sürgette, miközben új offenzívával fenyegetőzött. A hadsereg még nem lendült átfogó támadásba, de a napokban ismét lecsapott. Az ország északnyugati részében végrehajtott akciójában állítólag több személyt megölt, közöttük Alfredo Alarcón Machadót, a FARC egyik népszerű parancsnokát, akit társai – mozgalmi nevéről – inkább Román Ruízként ismertek. A hivatalos közlés valóságtartalma azonban kétséges, hiszen a parancsnok halálhírét már tavaly is világgá kürtölték. Az viszont igaz lehet, hogy Ruizt tartják Pastro Alape jobbkezének. Az utóbbi a FARC-küldöttség tagjaként egyezkedik a békéről a kubai fővárosban.
A szembenállók 2012 novemberében kezdték meg hivatalosan az egyeztetéseket norvég és kubai közvetítők segítségével. A tárgyalásokat az elmúlt napok rajtaütései ellenére sem függesztik fel, de a FARC képviselői kétoldalú és tartós tűzszünetet követelnek.
A megbeszélések fő célja a háború befejezése. A küldöttségek már több eredményt értek el: a tárgyalások öt kiemelt pontja közül háromban sikerült megegyezniük. A maradék két vitás kérdés közé tartozik a békefolyamatból születő új politikai mozgalmak demokratikus részvételének garanciája, valamint a konfliktus áldozatainak kárpótlása.
A FARC 1964 óta azért küzd a kormány ellen, hogy több jogot és megélhetést biztosító mezőgazdasági földterületeket harcoljon ki a nagybirtokosok által kisemmizett vidéki szegényeknek. Hivatalos adatok szerint a konfliktusban 220 ezren vesztették életüket; más források ennek a háromszorosára becsülik az áldozatok számát, a menekültekét pedig 3–5 millióra.
