Kapetanovo
A bánáti pusztaság közepén, a mai Kanakon, Ólécen és környékükön, ahol ma már alig élnek hétszázan, szinte a semmiből emelkednek ki olyan csodálatos kastélyok, mint amilyen a kanaki Dániel-kastély, a ma Kapetanovónak nevezett építészeti csoda, amit egykoron Botka Béla építtetett, és a Jagodić család birtoka.
Különleges hangulatú település Kanak, a kastélyok parkjait járva, az azokat övező utcákban tett séta közben az emberen úrrá lesz valamiféle nosztalgia, elképzeli, milyen is volt az élet itt annak idején, amikor bárók és bárónék sétáltak az utcán, lovaskocsik gördültek ki a sarkon a bálba érkezőkkel.
A XIX. században Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr. Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát voltak a helység legnagyobb birtokosai.
Kanak településen, a Berzava folyó mentén ma egy kastély áll, ahol jelenleg az általános iskola működik. A Dániel-kastélyt vagy a helyiek által kanaki kastélynak nevezett épületet Dániel Lajos földbirtokos gróf építtette 1884-ben. A birtokosnak ritka gazdagságú és rendkívül teljes európai bélyeggyűjteménye volt itt, továbbá mintegy 2000 kötetes könyvtára. Ez az építészeti remekmű egy nagyobb park közepén helyezkedik el, ahol a 19. század végén még különböző egzotikus, ritka növények pompáztak, amelyekből ma már csak néhány fedezhető fel.
A Dániel-kastély
A Dániel-kastély épülete földszintes, hosszabbított alapzatú, szimmetrikus építmény, s mint ilyen, a XIX. század végi egyszerű rezidenciális építmények stílusának felel meg. Az északi irányba néző főbejárati portikusz előtt négy karcsú, finom részletekkel bíró, jón stílusú timpanonokkal díszített oszlop található. A parkra néző bejárati portikuszt hat jón oszlop tartja, melyek felső része szemet gyönyörködtető díszvázákkal végződik. A kastélyt eredetileg egy főépület, melléképületek és istállók képezték. Ezt a főúri lakhelyet 1921-ben Kosta Ilić belgrádi gyártulajdonos vette meg, majd a második világháború után árvaházként használták. Ma általános iskola működik benne, melléképületeit pedig tanári lakásokként használják.
Óléccel átellenben található a Botka Béla által építtetett Botka-kastély, vagy más néven Kapetanovo kastély. E jelentős történelmi nevezetesség valamikor nagy park közepén állt, a park azonban mára teljesen megsemmisült, a kastély viszont a mai napig jó állapotban van. Építészeti jellege a romantika stílusának felel meg. Az építmény alapja hosszabbított, aszimmetrikus beosztású. Az épület elemei hűen követik a romantikus-neogótikus stílust. A középkori várak építészetére emlékeztet. Az épület ma használatlanul, üresen áll. Az egykori nagygazda a legenda szerint kártyán veszítette el birtokának azt a részét, amit 1920 után meghagytak neki, így az a nagybecskereki bank kezelése alá került. A banktól Franz Majn vette meg leányának, aki Milan Kapetanovval kötött házasságot, ezért nevezik Kapetanovónak. Az egyik hírforrás szerint, amikor Botka Béla felesége, Emma megtudta, hogy vagyonukat elveszítették, a kastély bástyájáról a mélybe vetette magát. A környékbeliek azt mesélik, azóta minden év augusztus 2-án éjjel fehér galamb képében tér vissza a nő a kastélyhoz. Mások szerint benzinnel öntötte le magát, majd felgyújtotta, s nem maradt utána még hamu sem, csak egy szőke tincs. A legenda szerint szintén augusztus 2-án, megjelenik egy női alak, hosszú szőke hajjal, és a bánáti síkságra réved a tekintete. Azok, akik a kastély környékét rendezik, a fű kaszálása közben néha szőke hajszálakat gereblyéznek össze.
A Jagodić-kastély
A Botka, mai nevén Kapetanovo kastély nem hivatalos információk szerint magántulajdonban van, folyamatosan zajlik a felújítása a műemlékvédelmi szakemberek felügyeletével, s azt vendéglátóipari tevékenységre kívánják majd használni a közeljövőben.
Ólécen további két kastély található, amelyet a Dániel család építtetett egymás mellett. A nagy, 1890-ben épült Pál Dániel, a kicsi pedig Dániel Emma, Pál Dániel rokonának tulajdona volt és a XIX. század második felében épült. Mindkét kastélyban ma pszichiátriai intézet működik, jó állapotban vannak, mindkét épület a kulturális örökség része.
A Kanak határában található Jagodić kastélyt 1835-ben építtette Petar Jagodić, a második világháborúig családjuk tulajdonát képezte. A Jagodić família jelentős a szerb nép kultúrtörténete szempontjából, kiemelt tagjai voltak a Szerb Maticának. Ezt a kastélyt is jelentős park veszi körül, ami védettséget élvez, angolparkjában pedig egzotikus növények is találhatók. A kastély előtti park francia stílusú. A földszintes épület beltere sokat változott a második világháborút követően, amikor azt lakhatásra és adminisztrációs irodáknak használták. Az épületet 2007-ben felújították, kiemelt jelentőségű műemlék, itt zajlott a hazai Jagodićok című sorozat forgatása is.
