Megkönnyítené a privatizáció előtt álló, stratégiailag fontos, valamint Koszovó területén levő vállalatok magánosítását, és elodázná az erre megszabott határidőt a szerb kormány azon módosítási javaslata, amelyet a napokban a parlament elé terjeszt, és amellyel a privatizációs törvényben eszközölne ki változtatásokat.
Mint kiderült, a módosítás elsődleges célja, hogy tovább egyszerűsödjön a magánosítás folyamata, és hogy még sikeresebben oldódjanak meg a kérdéses vállalatok magánosítási gondjai. Emellett a módosítási indítványok a szóban forgó vállalatok vagyonának, kinnlevőségeinek, valamint piaci értékének pontosabb feltérképezését is lehetővé teszi. Mint ismeretes, a jelenleg érvényben levő privatizációs törvény értelmében a szóban forgó vállalatok tujadonjogi cseréjét 2015. december 31-éig kellene lebonyolítani. A módosítási javaslat kitér arra, hogy 17 szerbiai és 18 koszovói vállalat magánosítását még egy évre odázzák el.
Az indítványok elfogadását követően a privatizációra váró vállalatok tőkefelbecslését 30 napon belül lesznek kötelesek elvégezni.
Mint ismeretes, a Privatizációs Ügynökség listáján összesen 526 olyan cég szerepel, amelyeknek a magánosítását ez év végéig kellene lebonyolítania az államnak. A szóban forgó vállalatokban összesen 25 ezer alkalmazott dolgozik.
A magánosítás terén azonban nem ez az egyetlen probléma. Több vállalatot, pontosabban 116-ot (köztük található az IMT, BIP, Azotara, Lasta Simpo) csőd fenyeget, miután ez év közepén megszűnik az a védelem, amelyet eddig a hitelezőkkel szemben foganatosított az állam.
Ezekben a gyárakban és cégekben mintegy 40 ezer ember dolgozik, akiknek a jövője egyelőre bizonytalan.
Željko Sertić gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: az állam igyekszik minél több vállalatot megmenteni, a kormány pedig nem halogatja tovább a privatizációt.
– Az elkövetkező 12 hónapban 17 stratégiai cég ügyét fogjuk megoldani, az év végéig pedig a cégek 90 százalékában ejtjük meg a magánosítást. Ezek a folyamatok 2000 óta húzódnak, és végső ideje, hogy a menthető cégeket privatizáljuk, a többit pedig csődeljárás alá vessük – magyarázta a tárcavezető.
Ljubomir Šubara, a Privatizációs Ügynökség igazgatója a sajtóhoz intézett nyilatkozatában megjegyezte, hogy az eddigi szerkezetátalakítási ötletek kecsegtetőnek ígérkeztek, de az érintett cégek sokszor sajátosan tolmácsolták az idevágó rendelkezéseket. Az igazgató azt is elmondta, hogy több vállalatot is eladhattak volna, ha azok nem irreális adatokat mutattak volna ki a vállalati tőke felbecslése után.
– Szerintem a cégigazgatók felelőtlen viszonyulása is nagyban hozzájárult a helyzet ilyen alakulásához – fejezte be Šubara.
Az elbocsátott dolgozók munkaévenként 200 eurós végkielégítésre számíthatnak, de az is előfordulhat – a Nemzetközi Valutaalap nyomására –, hogy ez az összeg mindössze 100 euró lesz.
