A hágai ügyészség kedden sürgősségi eljárásban javasolta a Vojislav Šešelj Hágába való visszaidézéséről szóló döntés végrehajtását a vádlott ügyében eljáró bírói tanácsnak. A hágai bíróság fellebbviteli tanácsa két héttel ezelőtt határozott úgy, hogy Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt elnökének vissza kell térnie a scheveningeni fogdába.
Šešelj már akkor közölte, hogy nem tér vissza önként Hágába, amikor tavaly novemberben visszatért Szerbiába (Fotó: Beta)
A törvényszék fellebbviteli tanácsa visszavonta az elsőfokú bírói tanács döntését Šešelj ideiglenes szabadlábra helyezéséről és a vádlott azonnali visszatérését rendelte el a scheveningeni börtönbe. A fellebbviteli tanács bíráinak álláspontja szerint az SZRP elnökének visszatérését követően tárgyalást kellene kitűzni, amelyen az összes érintett fél – Šešelj, a hágai ügyészség, Szerbia és Hollandia – is elmondhatnák saját érveiket. A bíróság csak ezt követően hozhatna döntést arról, hogy a vádlott valóban szabadlábra kerülhet-e ideiglenesen, vagy az ítélethirdetésig a börtönben kell maradnia.
Az ügyészség most ennek a döntésnek a végrehajtását indítványozta. A Serge Brammertz főügyész aláírásával ellátott keresetben azonnali végrehajtást kérnek. A fellebbviteli tanács döntése egyértelmű, a bírói tanácsnak nem áll módjában dönteni arról, hogy visszavonja-e a vádlott szabadlábra helyezéséről szóló határozatot, vagy sem, áll az indítványban. Az ügyészség nehezményezi, hogy a bírói tanács két hét után sem követelte Šešelj visszatérését.
Közben Milovan Bojić, a Šešelj kezelésével megbízott orvosi csapat vezetője a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy páciensének állapota rosszabbodott.
– A páciens vastagbelének azon a részén van rosszindulatú daganat, amelyet korábban nem műtöttek meg. Emellett máján két áttét található. Ezzel korábban is tisztában voltunk, most viszont újabb áttéteket diagnosztizáltunk a máján. Emiatt a páciensnek sürgősen sugárterápiára van szüksége, ezt azonban a Hágából érkező nyomásgyakorlás miatt elutasítja – magyarázta Bojić.
Milovan Bojić elmondta, hogy Vojislav Šešeljt nagyjából 36 héten át kellene sugárkezelésben részesíteni, ezt követően pedig valószínűleg egy műtétet is meg kellene ejteni.
– A sugárterápiát már két héttel ezelőtt meg kellett volna kezdeni, azonban Šešelj Serge Brammertz nyomásgyakorlása miatt nemet mondott erre. Šešelj azt mondta, ha Szerbia kiszolgáltatja Hágának, akkor nem hajlandó semmiféle terápiának alávetni magát, még az alapvető gyógyszereket sem hajlandó elfogadni. Šešelj abba sem egyezett bele, hogy az egészségügyi állapotával kapcsolatos orvosi dokumentációt elküldjük a törvényszéknek, mivel nem bízik az ottani orvosokban. Már három éve egyértelművé tette, hogy kizárólag Szerbiában gyógyíttatja magát. Ezért is helyezték szabadlábra. A holland orvosok is megerősítették, hogy milyen állapotban van. A Hágából érkező újabb nyomásgyakorlások miatt most Szerbiában sem hajlandó kezelésnek alávetni magát – taglalta Bojić.
Šešelj már akkor közölte, hogy nem tér vissza önként Hágába, amikor tavaly novemberben visszatért Szerbiába. Ezen kijelentését a fellebbviteli tanács határozatát követően is megerősítette és megjegyezte: érdeklődéssel várja, hogy Tomislav Nikolić államfő és Aleksandar Vučić kormányfő elrendelik-e a letartóztatását.
– Csak jöjjön a rendőrség, elvégre az tartóztatja le az embereket. Ha a csendőrség jön, akkor vigyáznom kell, azok meg is verik az embert. Nem lesz egyszerű dolguk, ha le akarnak tartóztatni. Az államnak egyébként is tiszteletben kell tartania a kiadatási eljárást, amely időbe telik. Abban az időszakban pedig megpróbálom megdönteni a törvényszék döntését, amelyet meg vagyok győződve, hogy Belgrád nyomására hoztak meg. Az államhatalom egyre nagyobb fenyegetésként éli meg személyemet. Egyszer már legyőztem a hágai törvényszéket. Jogtalanul tartottak fogva tizenkét éven át. Csorbították jogomat az ésszerű határidőn belül lebonyolított eljárásra. Egyszerűen nem érdekelnek többé – fejtette ki Šešelj, aki néhány nappal a fellebbviteli tanács határozatát követően Belgrádban felgyújtotta a horvát nemzeti lobogót. Ezen megmozdulása először heves indulatokat ébresztett Horvátországban, amelynek államvezetése konzultáció céljából azonnal visszarendelte Zágrábba az ország belgrádi nagykövetét, később azonban meglepően gyorsan lecsillapodtak a kedélyek.
A szerbiai politikum meglepetéssel és a lehető legkülönfélébb kommentárokkal fogadta a Hágában megszületett döntést. Mint azt Aleksandar Vučić kifejtette: nem tartja kizártnak, hogy a fellebbviteli tanács döntése összefüggésbe hozható beszédével, amelyet a NATO-bombázás tizenhatodik évfordulója alkalmából mondott. Erkölcstelen, hogy a hágai törvényszék először szabadlábra helyezte Šešeljt, majd nem sokkal később visszarendelte a börtönbe, nyomatékosította Vučić, mondván: nincsen olyan helyzetben, hogy elrejtse a döntés keltette mérgét. A kormányfő később azt is bejelentette: rajtaütésszerűen biztosan nem tartóztatja le senki Šešeljt.
Ivica Dačić kormányalelnök, külügyminiszter értékelése szerint a fellebbviteli tanács döntése galád és botrányos és veszélyezteti Szerbia, illetve az egész régió stabilitását.
Aleksandar Vulin szociálpolitikai miniszter értékelése szerint a hágai bírák azért hoztak ilyen döntést, hogy megbuktassák Vučićot, illetve megingassák Szerbia stabilitását. Vulin egyetért Vučićtyal, hogy összefüggésnek kell lennie a miniszterelnök közelmúltbéli beszéde és a bíróság határozata között.
Az elemzőket megosztotta a hír, hogy Šešeljnek vissza kell térnie Hágába. Milan Antonijević, a Jogászok Emberi Jogi Bizottsága (JUKOM) aktivistája első reakcióként kifejtette: nem ért egyet Šešeljjel, hogy megmásíttathatja a fellebbviteli tanács döntését, mert egy ilyen jellegű döntést senki nem kérdőjelezhet meg. Antonijević arról is meg volt győződve, hogy a vádlott ügyében eljáró bírói tanács néhány napos határidőt határoz meg a vádlott visszatérésére.
Nataša Kandić, a REKOM koordinátora viszont már akkor sem tartotta kizártnak, hogy az SZRP elnöke egészségügyi állapota miatt végül mégis Szerbiában maradhat, illetve, hogy nem tér azonnal vissza Hágába.
