Az elnök bizonyára most sem kap vonalat, mert ha másképp lenne, már bizonyosan diktált volna valami kommentárt, reagálva azokra az aljas és rágalmazó bejegyzésekre, amelyek a hivatalos Facebook-oldalán jelentek meg a hétvégén készült salzburgi fotók alatt. Tudniillik Tomislav Nikolić államfőt szombaton Salzburgban az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia éves plenáris ülésén tiszteletbeli protektorává választották. Ez a hír, az elnök múlt heti elszólása miatt is, de mindenekelőtt a gyanús egyetemi végzettsége és mesterfokozatának megszerzése körüli botrány miatt, sokaknál kiverte a biztosítékot.
A múlt héten pillanatokon belül az internet slágerévé vált a szerb államfő legújabb elszólása, amikor az SZRTV Kérdőjel (Upitnik) című műsorában, elnöklésének ezredik napja alkalmából vendégszerepelve Tomislav Nikolić a közösségi portálokon megjelenő kommentárokról a következőket mondta: „Tudja, a közösségi oldalak a kritizálásra szolgálnak. Én még nem láttam közösségi oldalakat, kivéve a szervezetteket, amelyek dicsérnek. De azok is szervezettek, amelyek kritizálnak. Néha üldögélek a barátaimmal és mondom nekik: kommentáljunk már mi is valamit, viszont nem sikerült telefonvonalba kerülnünk.”
Lehet, hogy nem tud kommentelni, de Tomislav Nikolić államfő rendelkezik saját profillal a Facebook közösségi oldalon és eddig 134 481 személy „lájkolta” is az oldalát. Feltehetően nem saját kezűleg működteti ezt az oldalt, lehet, nem is tud róla, valószínűleg (ahogyan a politikusoknál és más közéleti személyiségeknél ez lenni szokott) a sajtószolgálat végzi ezt a munkát. A profilt különben igen igényesen szerkesztik, beszámolnak az elnök minden egyes közszerepléséről, hogy kivel mikor tárgyalt, széles mosolyú fotókat is közölnek ezekről a találkozásokról, kézfogásokról, kitüntetésekről, koszorúzásokról stb. Így kerültek fel ezek a salzburgi fotók is.
Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, melynek most tiszteletbeli oltalmazója lett a szerb államfő, 1990-ben alakult Felix Unger salzburgi szívsebész kezdeményezésére, eleinte csak az osztrák és bajor, később valamennyi európai ország elismert tudósainak és művészeinek bevonásával. Jelenleg több mint 1500 tagja van, köztük XVI. Benedek pápa és 29 Nobel-díjas is.
Pénzzel és hatalommal mindent meg lehet venni – mondják a kommentelők, így protektori státust is egy olyan nemzetközi intézményben, melynek kitűzött célja egy tudósokból és művészekből álló európai hálózat megteremtése, mely különböző perspektívákból képes válaszokat adni a kulturális és tudományos élet kurrens problémáira és kérdéseire.
Szerbiában időről időre felüti fejét az úgynevezett „indexbotrány”. Állítólag középiskolai oklevelet már ezer euróért is lehet szerezni, ám az egyetemi oklevelek sokkal kelendőbbek, a feketepiacon 3–10 ezer eurót is hajlandók fizetni érte azok, akik abban reménykednek, hogy diplomával álláshoz jutnak. A szerb politikai életben sem számít újdonságnak a plágium, a doktori munkák egyszerű összeollózása, vagy más munkájának lemásolása. Tomislav Nikolić hivatalos életrajzában szerepel, hogy egyetemi végzettséggel rendelkezik, viszont hogy mikor és hol szerezte azt, nem tárták a nyilvánosság elé. Valószínűleg azért, mert az elnökválasztási kampány alatt derült ki, hogy állítólag egy olyan egyetemen szerzett diplomát, mely akkor nem volt jogosult oklevelet kiadni. Állítólag azt is bizonyították, hogy Nikolić a záróvizsga napján éppen egy pártrendezvényen tartózkodott. Sőt, egyes források szerint Nikolić mesteri fokozatot is szerzett 2012-ben, de ezt már az életrajzában sem merik feltüntetni. Az elnök erősen gyanús egyetemi végzettsége körüli botrányból egykori párttársai, a radikálisok próbáltak saját politikai céljaik szerint hasznot húzni a közelmúltban, de nem lett nagy visszhangja az elnök leváltására irányuló petíciójuknak. Igazából nem is lehet botrányról beszélni, hiszen ezeknek a diplomahamisítási ügyeknek általában nincs valódi következménye. Gondoljunk csak az elnök esete mellett a legutóbbi ilyen történetekre, melynek Nebojša Stefanović, Siniša Mali és Aleksandar Šapić voltak a szereplői.
„Erre a megtisztelésre tehát úgy tekintek, mint az európai kontinens értelmiségének a szerbiai tudomány és akadémizmus történelme iránti elismerésére, valamint ígéretre, hogy a jövőben közös akarattal emeljük a tudás, a kreativitás és a tudományos eredmények minőségét” – mondta Nikolić salzburgi beszédében, amikor a szerbiai tudósok és művészek oltalmazójává avanzsálták.
Pénzzel és hatalommal védelmező szerepkörhöz lehet jutni abban a szervezetben, amelynek egyik projektuma a Tolerancia címet viseli, és amely a népek egymás közötti elfogadására és a szabadság tiszteletben tartására irányul.
Nikolić a közszolgálati televízió már említett műsorában az elnöki poszton eltöltött ezer nap legnagyobb eredményeként értékelte, hogy sikerült lerombolnia egy sztereotípiát, és a szerbiai választópolgárok többsége választotta meg őt Szerbia államfőjévé, aki „olyan” politikai háttérrel rendelkezik, mint amilyennel. Cseppet sem volt szerény, mikor kifejtette, oly módon vezeti ezt az országot, hogy az mintaként kellene szolgáljon mindenki számára, aki őt követően ezt a tisztséget betölti majd.
Hogy milyen politikai háttérrel is rendelkezik Tomislav Nikolić, arról egyre inkább fakulnak az emlékeink. Nem is csoda, hiszen pénzzel és hatalommal a múltat is tisztára lehet mosni egy olyan országban, ahol a sajtó nem szabad. A szakma szerint a leszámolásokon alapuló újságírás ekkora intenzitással még a kilencvenes években sem volt jelen. Azokban a kilencvenes években, mikor Tomislav Nikolić csetnik vajda és Vojislav Šešelj csetnik vajda megrajzolták Szerbia új határait. A 2012-es elnökválasztás előtt adott interjúban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, cseppet sem szégyenli csetnikmúltját, azt, hogy önkéntesként részt vett a boszniai háborúban, hozzátette, csak a hülyék változtatják meg a véleményüket.
Ő fogja Európa békéjét, a népek egymás közötti elfogadását elősegíteni és védelmezni „olyan” múlttal, amire büszke, amit követendő példaként állít az őt követő szerb államfők elé.
