Új infrastrukturális fejlesztéseket ígért Narendra Modi indiai kormányfő az ország északkeleti szövetségi államának, Arunachal Pradeshnek. A Bangladessel, Mianmarral és Kínával határos területen tett hétvégi látogatása azonban nem emiatt került a figyelem középpontjába, bár a helyszínen Modi ezúttal is felavatott egy vasútvonalat és egy erőművet.
Narendra Modi a vitatott hovatartozású Arunachal Pradesh államban levő Itanagarban tett látogatásakor a térségre jellemző hagyományos öltözékben „feszített” (Fotó: Beta/AP )
A kormányfő a terület szövetségi állammá minősítésének 28. évfordulója alkalmából tette tiszteletét a Himalája keleti térségében fekvő Arunachal Pradeshban. A szövetségi állam megalapítása annak idején heves tiltakozást váltott ki Peking részéről.
Modi látogatása hasonló fogadtatásban részesült Kínában, ahol egyébként a helybeliek óriási többsége a február 19-én kezdődött holdújév (újesztendő) köszöntésével foglalatoskodott. Ám nem mindenki.
A hét végén ugyanis Delhi három hivatalos intést kapott Pekingtől. Az indiai miniszterelnök szinte még el sem hagyta a területet, Pekingben már el is hangzottak az első éles hangú bírálatok. Hua Csun-jing külügyi szóvivő közleményt adott ki, melyben megkérdőjelezte a – Kínában csak Dél-Tibetként emlegetett – terület hovatartozását. Kína indiai diplomáciai képviselete szintén tiltakozott, Liu Csen-min külügyminiszter-helyettes pedig Pekingben Ashok Kanthának, az indiai nagykövetnek fejezte ki kormánya rosszallását Modi látogatásával kapcsolatban. Az utóbbi hat évben Kína háromszor bírálta Indiát, amiért csúcsvezetői felkeresték Arunachal Pradesht.
A kínai külügyi szóvivő ezúttal azt írta, hogy a térséget – amely szerinte mindig is hazájához tartozott – India jogtalanul tartja megszállva. Peking értelmezésében ebből az következik, hogy az „úgynevezett Arunachal Pradesh” szövetségi állammá minősítése (Delhi részéről 1987. február 20-án) „törvénytelen és egyoldalú” lépés volt. Hua hangsúlyozta: a kínai kormány „soha nem ismerte el” a vitatott indiai szövetségi állam létét. Delhinek ugyanakkor megüzente, tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek „nem segítik” a kétoldalú kapcsolatokat, és tovább „bonyolíthatják a határ ügyet” annak végleges rendezése előtt.
Hogy erre mikor kerül sor, talán senki nem tudja. A két atomhatalom viszonyát régóta kölcsönös területi és határviták terhelik. Az utóbbi tíz évben már 17-szer tárgyaltak a problémák megoldásáról, eredmény nélkül.
Sushma Swaraj indiai külügyminiszter asszony február elején tett kínai látogatásakor ugyan elhangzott, hogy Modi májusban Pekingbe készül, s a látogatásakor a határvitákkal kapcsolatban esetleg bizonyos előrelépést sikerül elérni, de a legújabb fejlemények ezt akár meg is hiúsíthatják.
India és Kína 1962-ben rövid ideig háborúzott is egymással. A kínaiak akkor elfoglalták Arunachal Pradesh nagy részét, s győztessé nyilvánították magukat. Nem sokkal később azonban kivonultak a (jelenleg is vitatott hovatartozású) területről.
