– Munkánk során még egyik országban sem, ahol bevezették a közjegyzői hivatást, nem találkozunk ilyen jellegű konfliktussal, mint amire az elmúlt hónapokban Szerbiában példa volt az ügyvédek és a közjegyzők között – emelték ki tegnapi belgrádi látogatásuk során a Közjegyzők Nemzetközi Uniójának képviselői. Mint elmondták, nem szeretnének beleavatkozni az ország belügyeibe, illetve a törvényhozásba. Bevallották, a két hivatás közötti feszültség kiváltó okát sem ismerik teljes mértékben, mégis rámutattak, a közjegyzőkre szükség van az ország, a joguralom biztonsága és a polgárok vagyonának biztonsága érdekében, illetve rámutattak arra, hogy egy jogilag rendezett országba a beruházók is nagyobb kedvvel érkeznek.
Michel Merlotti, a Közjegyzők Nemzetközi Uniójának nemzetközi ügyekkel megbízott bizottságának elnöke rámutatott, bár Szerbiában új jelenség a közjegyzői hivatás, léte évszázadokra tekint vissza. A nemzetközi szervezet 1948-ban alakult, 19 ország alapította, ma 86 tagállammal civil szervezetként működik, amelynek feladata, hogy szakmai segítséget nyújtson azoknak az országoknak, ahol új fogalomként vezetik be a jogrendszerbe a közjegyzők fogalmát.
– Nehéz periódus után érkeztünk Szerbiába. Hosszú évek tapasztalatával a hátunk mögött először tapasztaltuk ilyen jellegű konfliktust az ügyvédek és a közjegyzők között. Mindkét hivatásnak megvan a saját feladata. Az ügyvédek jogi védelmet nyújtanak a polgároknak, csakúgy mint a közjegyzők, ám az ő szerepük azokban az országokban, ahol fejlett közjegyzői rendszer működik, elsősorban az ingatlanforgalom területén van – magyarázta Merlotti. Hozzátette: – Az államnak biztosítania kell az ingatlanok jegyzékét, hogy a közjegyzők ezeken a jegyzéken keresztül el tudják hárítani a visszaéléseket a szerződésekben, védve ezzel az ingatlantulajdonosok és leendő tulajdonosok vagyonát – mutatott rá.
Hanns Jakolt Pützer, az unió nemzetközi együttműködéssel megbízott bizottságának alelnöke elmondta, huzamosabb ideje foglalkoztak Szerbia közjegyzőkről szóló törvényével. Mint mondta, az ország jó úton halad, és a közjegyzőkre is szükség van, hogy Szerbia joguralmat állítson fel az ország területén. Rámutatott ugyanakkor, nem kívánnak beleavatkozni Szerbia belügyeibe, de reményét fejezte ki, hogy a két szakma együtt tud majd működni hamarosan.
Miodrag Đukanović, a Szerbiai Közjegyzői Kamara elnöke újságírói kérdésre, miszerint igaz-e, hogy a közjegyzői kamara törvénytelenül alakult meg, miután nem 100, mint ahogy a kamara statútuma megkívánja, hanem 93 közjegyzővel alakult meg, az elnök elmondta, ez ügyben a Szerbiai Ügyvédi Kamara feljelentést tett a közjegyzői kamara ellen a Belgrádi Felső Bíróságon. Ezt a feljelentést a bíróság elvetette. Mint mondta, igaz, hogy az alakulóülésen 93 közjegyző volt jelen, de kétharmados többséggel meg tudott alakulni a Szerbiai Közjegyzői Kamara. Hozzátette, üdvözli, hogy az igazságügyi minisztérium és a SZÜK megállapodásra tudott jutni. Mint mondta, ezek a tárgyalások csak pozitív dolgokat hozhatnak a polgárok védelme és mindkét hivatás érdekében.
|
„Selaković mondjon le!” Az ellenzéki Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt frakcióvezetői, Borislav Stefanović és Marko Đurišić tegnap a köztársasági parlamentben Nikola Selaković igazságügyi miniszter lemondását követelték. Az ellenzékiek meglátása szerint az ügyvédek négy hónapja tartó munkabeszüntetéséért egyedül az igazságügyi tárca vezetője tehető felelőssé. Đurišić mindehhez hozzátette: Aleksandar Vučić kormányfőtől pedig állásfoglalást vár el, hogy miért tűrte szó nélkül a szerbiai igazságügy négy hónapos zárlatát. A hatalmiak nem osztják az ellenzékiek véleményét. Az Egységes Szerbia szerint nehéz lenne megmondani, hogy ebben az ügyben ki a vesztes és ki a nyertes. Szinte ugyanezt mondták a Szerbiai Szocialista Párt képviselői, a Szerb Haladó Párt képviselője, Aleksandar Jovičić pedig közölte: Stefanović és Đurišić képmutatóak, hiszen a most módosítandó törvényt még akkor fogadták el, amikor a demokraták voltak hatalmon és amikor megkezdődött az igazságügy – szerinte elképesztően rossz – reformja. |
Miután a SZÜK közgyűlése pénteken többségi szavazattal elfogadta az igazságügyi minisztérium és az ügyvédek által megfogalmazott megállapodást, majd pedig a hétvégén a kormány jóváhagyta a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a kísérő törvények, így az ingatlanforgalomról szóló törvény, a családi törvény, az öröklésről szóló törvény, valamint a peren kívüli eljárásról szóló törvény előírásainak módosításait, azok tegnap a parlamenti képviselők elé kerültek megvitatásra. Az elmúlt öt hónapban, amióta az ügyvédek munkabeszüntetéssel tüntetnek, ez a harmadik alkalom, hogy módosítják ezeket a törvényeket. Várhatóan, amint a törvénymódosításokat a parlament elfogadta, majd azok hatályba léptek, az ügyvédek is felhagynak a tüntetéssel, ismét munkához látnak.
