A svájci frank csütörtöki hirtelen erősödésének válaszaként, csupán egy nap leforgása alatt 15 százalékkal drágultak meg azok a hitelek, amelyeknek a szóban forgó pénznem a valutaalapja. A polgárok közötti hiteltulajdonosok tekintélyes részét érinti a probléma, hiszen a Szerbiában mozgó magánszemélyi hitelek negyedét (28,8 százalékát) frankalapú kölcsönök teszik ki.
Aleksandar Vučić a minap jelentette be, hogy a nemzeti bank szakembereivel karöltve próbálnak megoldást találni a hitelproblémára.
– Igaz, hogy kevesebb személyt érint ez a kérdés Szerbiában, mint a környező országokban, a problémát azonban mielőbb orvosolni kell – nyilatkozta a miniszterelnök, aki megjegyezte, hogy a kormányt nem terheli felelősség a szóban forgó pénzügyi jelenség miatt.
SZŰKÖS JOGKERETEK
Az állam vezetősége nem vonható felelősségre a probléma miatt, de megoldást sem képes rá találni.
– A pénzügyminisztérium jelenlegi törvénykerete és hatásköre nem jelöl ki egyetlen teendőt sem ilyen esetekre. A tárca csupán azt vizsgálhatja ki ebben a helyzetben, hogy a svájci frank árfolyamának emelkedése milyen hatást gyakorol az ország adósságára. A kormány ebben a pénzügyi helyzetben sajnos nem képes segítséget nyújtani – nyilatkozták a pénzügyminisztériumban.
Goran Radosavljević, a szóban forgó tárca volt államtitkára úgy véli, az állam csak úgy segíthet a polgárokon, ha magára vállalja hiteleik törlesztését.
– Az a probléma azonban, hogy erre a kormánynak nincs pénze, és igazságtalan azokkal szemben, akik az euróalapú kölcsönök visszafizetését nyögik. A másik megoldás az lenne, ha a Szerbiai Nemzeti Bank tárgyalna a bankokkal, hogy azok vállalják át a frankalapú hiteleket, cserébe különböző kedvezményeket szavatol számukra a jövőben. Felvetődik azonban a kérdés: az euróalapú hiteleket törlesztő polgárok is rögtön az államhoz fordulnak segítségért, ha ugrásszerűen megerősödik az európai valuta? – kérdezett vissza a szakember, aki szerint ilyen váratlan pénzügyi fordulat bármikor megtörténhet.
Jorgovanka Tabaković bankkormányzó elmondta, hogy az országban összesen 1,1 milliárd svájci franknak megfelelő hitel mozog, és ebből megközelítőleg egymilliárdot egyszerű polgárok vettek fel.
– A nemzeti banknak jelenleg nincs kész terve a helyzet megoldására, csupán az érintett felekkel megtartott tanácskozás után tud konkrétabb információkkal szolgálni – húzta alá Tabaković.
Egyetlen kézzelfogható megoldást eddig a banki hitelezőket tömörítő Efektiva egyesület javasolt, szerinte az lenne a legjobb, ha a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) 102 dinárnál „fagyasztaná be” a svájci frank árfolyamát. A bankkormányzó úgy véli, ez nem kivitelezhetetlen, viszont azt jelentené, hogy az így felhalmozódó költségeket vagy az államnak, vagy a bankoknak kell állni.
MAGYAR ÉS HORVÁT PÉLDÁK
A horvát illetékesek azonnal a kezükbe vették az ügyet, hiszen a frankalapú hitelek problémája Horvátországban csaknem 60 ezer embert érint. Boris Lalovac horvát pénzügyminiszer már bejelentette, hogy a közeljövőben tanácskozni fognak a bankokkal és más, a kialakult helyzetben érdekelt felekkel, hogy mielőbb olyan stratégiát dolgozzanak ki, amellyel megakadályozható a probléma elmérgesedése.
Mint kiderült, a kormány törvényjavaslatot terjeszt majd a horvát szábor elé, amely különböző előírásokkal könnyítene az eladósodott polgárok helyzetén. Lalovac kiemelte, lenne egy olyan határozat is, amely megtiltaná, hogy a leginkább eladósodott polgárok vagyonát elkobozzák.
Magyarország lépését sokan okosnak tartják, mivel megelőzte a pénzügyi „katasztrófát”. Orbán Viktor kormányfő még tavaly novemberben rendelte el, hogy a bankok a 3,3 ezer milliárd forintnyi devizában denominált jelzáloghitelt – amelynek túlnyomó része svájcifrank-alapú volt – váltsák át forintra. Így mintegy 700 milliárd forintnyi jelzáloghitel tulajdonosa kerülte el az újabb drasztikus törlesztőrészlet-emelkedést, amelyet a svájci jegybank (SNB) döntése okozott (volna). Ennek az intézkedésnek köszönhetően Magyarországot csak mérsékelten érintik az SNB lépésének következményei.
