2024. április 20., szombat

Gazdasági megbízhatóság és béke a térségben

Li Ko-csiang: Kína és Közép-, valamint Kelet-Európa között megkétszereznénk az áruforgalmat – Helyszíni tudósítás

– Kínai barátaink példát mutattak, hogyan lehet egy olyan gazdaságot fellendíteni, mint a miénk. Nagy lehetőségek rejlenek Szerbia és Kína folyamatos együttműködésében, mindenekelőtt az infrastruktúra és az energetika terén – emelte ki Aleksandar Vučić kormányfő, a Kína és Közép-és Kelet-Európa miniszterelnökeinek harmadik csúcstalálkozója keretében megszervezett 4. Gazdasági és Kereskedelmi Fórumon. A szerbiai kormányfő rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy Szerbia jó gazdasági partnerré válhasson, két feltételnek kell eleget tennie: beruházásokat kell megvalósítania és reformokat bevezetnie.

Li Ko-csiang és Aleksandar Vučić (Fotó: Ótos András)

Li Ko-csiang és Aleksandar Vučić (Fotó: Ótos András)

– Kína és a régió államai közötti partnerkapcsolat újabb beruházásokat vonz majd ebbe a térségbe. Ezek a beruházások pedig fellendíthetik a régió gazdaságát. De mindenekelőtt, és talán ez a nehezebb feladat, Szerbiának meg kell reformálnia magát, változnunk kell. Ehhez pedig készen állunk felhasználni Közép- és Kelet-Európa országainak tapasztalatait – mondta Vučić. A kormányfő hozzátette, hogy nemzeti érdek az Európai Unióhoz való csatlakozás.

– A célunk, hogy a vasúti infrastruktúrára, a kikötőkre és a légi közlekedésre fordított beruházások felgyorsítsák ebben a régióban az áru- és az utasszállítást. Szerbia jó lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy olyan tranzitközponttá váljon, amelyen keresztül Kelet és Nyugat között kapcsolat alakulhat ki. A Kína, Magyarország és Szerbia közötti megállapodásnak köszönhetően a Budapest–Belgrád–vasútvonal kiépítésével pedig megvalósulhat ez a víziónk – taglalta.

Elmondta, hogy Szerbia és Kína közötti együttműködésre az egyik legjobb példa a Zimony-Borča híd kiépítése. Újabb közös projektumra számítanak. Újabb beruházásokra számít Szerbia, ehhez viszont el kell érni a beruházók bizalmát.

– Az elmúlt időszakban számos nehéz politikai és gazdasági reformra került sor, csökkentettünk az ország deficitét, magánosításra kerülnek a rosszul gazdálkodó közvállalatok annak érdekében, hogy Szerbia a beruházók számára vonzó országgá váljon, illetve ennek érdekében a törvényes előírásokat is módosítottuk. Így a munka-, a csőd- és a magánosítási törvény után módosításra került a tervezési és építési törvény is, számos korszerű törvényt hozott meg az ország, és megszorítási intézkedéseket vezettünk be, amelyek hatalmas politikai rizikóval járnak, mégis hasznot hoz a népünknek – részletezte Vučić.

Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke arról beszélt, tél van és ilyen dermesztő hideg jellemzi a világ gazdasági helyzetét is. Számos államban, amely gazdasága korábban fejlődést jegyzet, most leépüléssel számolnak. Ennek a folyamatnak a megfékezését az együttműködés és a régió békéje biztosíthatja.

– Kína meglehetősen jó termelési potenciállal rendelkezik, és megfelelő mennyiségű devizával is. A fejlett technológia gyártásának központjává szeretne válni, és olyan piaccá, amely a minőségi termékeket vonzza magához – tudtuk meg a kínai miniszterelnöktől, aki rámutatott arra is, hogy Európa gazdasági stabilitása érdekében Kína készen állt kötvényeket vásárolni. Li Ko-csiang elmondta, Kína az Európai Unió, illetve az euró erősödése mellett áll, ha ugyanis nincs beruházás, nincs gazdasági fejlődés sem. Gazdasági stabilitásra van szükség. Kína és Közép- és Kelet-Európa közös projektumainak 70 százaléka megvalósult. Az előttünk álló időszakban Kína 60 milliárd dollárt különítene el, ami újabb beruházásokra ad lehetőséget Európa e régiójában. A folyamatos hitellehetőség, az újabb és újabb közös projektumok pedig lehetővé tennék, hogy a kínai hitelek olcsóbbá váljanak.

– Szeretnénk megkétszerezni az államok közötti árucserét. Erre már sor került Kína és Montenegró között, de Kínában nagy népszerűség övezi a román és cseh árut, így ezekben az országokban is 20-30 százalékos növekedés érzékelhető a Kínába való import esetében. A pulzáló kereskedelem is egyike a gazdasági egyensúlyteremtésnek – hangsúlyozta Ko-csiang.

A gazdasági és kereskedelmi fórumon a miniszterelnökök bevezetőbeszéde után témák szerint folytatódott a munka. Így külön panelben beszéltek az infrastrukturális, energetikai beruházási tervekről Szerbiában és a régióban, továbbá a kereskedelem és a turizmus is külön hangsúlyt kapott, valamint az ipar, a mezőgazdaság nyújtotta lehetőségeiről is tárgyaltak. Ezen az eseményen a kormány adatai szerint 17 országból mintegy 496 vállalat vett részt.