Pénteken és szombaton is kiváló zenei felhozatallal várta az Újvidéki Dzsesszfesztivál a zene szerelmeseit. A két nap programjának fő fellépői Matt Bianco, valamint Steve Swallow és csapata voltak.
A fesztivál második napján a Szerb Nemzeti Színház színpadán a Mario Rom’s Trio – Interzone névre hallgató formáció nyitotta a sort. Zenéjüket, vagyis jobban mondva közös játékukat igen nagyra értékeli a szakma, ugyanis az ő esetükben nem hat üres frázisként a „zenekari összjáték” kifejezés. A tagok közötti zenei kapcsolatnak köszönhetően a nehezen emészthető, improvizatív és az edzetlen fülnek sokszor igen kaotikusnak ható zenéjük némileg „bevehetőbb” formát kap, amelyet így a laikusok is könnyebben élvezhetnek.
Őket követte Peter Beets triója, akik a hangversenyen Oscar Peterson dzsesszzenész munkásságának állítottak emléket. Mint ahogy a zongorista Beets megjegyezte, Peterson zenei elképzelései és játéka hatalmas hatást gyakoroltak rá még gyerekként, viszont még ma is gyakran inspirálja a legenda életműve. A koncerten Peterson életművének különböző zenei állomásait mutatta be a formáció.
A péntek esti programot a brit Matt Bianco nevű csapat fellépése zárta. A zenekar neve ismerősen csenghet sokak számára, hiszen a nyolcvanas évek egyik kiemelkedő bandája volt az akkor egyre nagyobb teret nyerő pop-jazz irányzatnak. A csapat koncertje mindenféleképp „könnyebb” volt, mint az előző fellépők felhozatala, viszont színvonala semmiképp sem volt alacsonyabb a „komoly” dzsesszzenekarok előadásaitól.
A fesztivál zárónapján elsőként Lasse Lindgren svéd trombitás és zenekara lépett színpadra. A világszínvonalon is elismert trombitás az utóbbi időkben szabadúszó zenészek felkeresésével alakít ki különböző zenei projekteket, amelyeket csak „Constellation” (Csillagképek) utónévvel fémjelez.
A svéd trombitás után egy fővárosi formáció, a Qzama Quartett fellépése következett. A fiatal zenekar tagjai egy interjúban azt nyilatkozták, hogy küldetésüknek tartják a dzsessz szélesebb körű elfogadtatását a nagyérdeművel Szerbiában. A négyes egyébként saját szerzeményeket ad elő, amelyekben a dzsesszen kívül érezhetőek olyan irányzatok hatásai is, mint a hip-hop, latin zene, vagy a funky.
A fesztivál szombati főprogramjának zárózenekara az amerikai basszusgitáros, Steve Swallow kvintettjének koncertje volt. Swallow egyike volt azon dzsesszbőgősöknek, akik elsők között váltottak basszusgitárra a hatvanas években, ezzel népszerűsítve az akkor még alig egy évtizede elterjedt hangszert. A közismert zenész így segített olyan dzsesszzenei irányzatok kiformálásában is, mint amilyen a fúziós dzsessz, amelynek keresztapja Miles Davis. Swallow-val kapcsolatos érdekesség, hogy a legtöbb dzsesszbasszerrel ellentétben ujjai helyett pengetővel játszik hangszerén.
