A Szerbiai Képviselőház napirendjére tűzte a közjegyzőségről és az ingatlanforgalomról szóló törvények módosítási javaslatait. A közjegyzőségről szóló törvény módosításának értelmében ingatlan adásvételi szerződést ügyvédek is készíthetnének, a hitelesítés azonban a közjegyzők feladata maradna. Nikola Selaković igazságügyi miniszter elmondása szerint ez nem jelent többletkiadást a polgárok számára, hiszen korábban is két helyen fizettek: először az ügyvédnek a szerződés összeállításáért, majd ezt követően a szerződés bírósági hitelesítésének az illetékét. A módosítással a közjegyzők elveszítik kizárólagos adásvételi szerződés-összeállítási jogukat. Ha a polgár úgy kívánja, akkor a szerződés összeállításával közjegyzőt is megbízhat, ha viszont nagyobb bizalma van egy ügyvédben, akkor annál is megírathatja a szerződést. Ha utóbbi mellett dönt, akkor a szerződéssel fel kell keresnie egy közjegyzőt, aki felülvizsgálja a szerződést, és ha mindent rendeben talál, akkor hitelesíti, és ezzel a magánokiratból közokirat válik. Ha ügyvéd készíti a szerződést, akkor az ügyfélnek a közjegyző munkadíjának 60 százalékát kell kifizetnie.
Fontos, hogy a törvénymódosítás értelmében bárki más, jogi értelemben írástudó személy összeállíthat szerződést, legyen szó polgárról, jogászról, jogtanhallgatóról. Az is újdonság, hogy a közjegyzők munkadíjuk áfa nélküli részének 30 százalékát kötelesek befizetni a költségvetésbe. A 2011-ben összeállított törvény értelmében a közjegyzőknek semmiféle kötelezettségük nem volt az állammal szemben, pedig felhatalmazásukat az államtól kapták, ez a felhatalmazás pedig bevételhez juttatja őket. A közjegyzők által befizetett pénzt a bíróságok költségeinek fedezésére fordítja majd az állam.
Mint azt beterjesztőként Selaković a parlament előtt hétfőn megjegyezte: a közjegyzők és az ügyvédek nem állhatnak egymással szemben, hiszen a polgároknak a közjegyzőségre és az ügyvédségre is szükségük van. Az ügyvédek több mint egy hónapja tartó munkabeszüntetése is téma tárgya volt. Selaković elismerte, hogy a két jogszabályon megejtett módosítások nem egyeznek a Szerbiai Ügyvédi Kamara csúcsvezetősége által tolmácsolt követelésekkel. Ha az állam az ügyvédség óhaja szerint módosította volna a közjegyzőségről szóló törvényt, azzal összeomlott volna a 2011-ben felállított gondolatmenetet egésze, taglalta a miniszter.
– Az állam által felkínált módosítások által az eddig kizárólag szerződési joggal foglalkozó ügyvédek továbbra is azzal foglalkozhatnak, amivel eddig. Így bevételhez juthatnak és a közjegyzőséggel karöltve az eddigiekhez képest még nagyobb jogbiztonságot nyújthatnak a polgároknak – magyarázta Selaković.
A Szerbiai Ügyvédi Kamara állítólag írásban kérte, hogy küldöttsége részt vehessen a parlament ülésén, kérésüket azonban elutasították. Ivan Milošević, a SZÜK sajtófelelőse azt mondta, a küldöttség a karzatról kívánta figyelemmel kísérni az ülést. A parlament azzal az indokkal utasította el a kérést, hogy a biztonságiak nem kapták meg a küldöttség tagjainak névsorát, mondta Milošević, majd hozzátette, hogy ha az ügyvédek nem léphetnek be a parlament épületébe, akkor az utcán adnak hangot véleményüknek. Az ügyvédek következő tüntetésére kedden déli tizenkettőkor kerül sor, a Nikola Pašić téren, amely nagyjából 100 méterre van a parlament épületétől.
Maja Gojković házelnök megcáfolta az ügyvédi kamara állítását, vagyis azt mondta: ha az ügyvédek részt kívántak volna venni az ülésen, akkor azt időben, a küldöttség teljes névsorával kellett volna kérvényezniük.
A parlamenti vita során Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője lemondásra szólította fel Selakovićot, aki szerinte egyedül felelős azért, hogy mindeddig sikertelenek voltak az ügyvédség képviselőivel folytatott tárgyalások.
– Mi a megoldás? Vajon ki enged végül? Selaković miniszter biztosan nem, az ügyvédek szintén nem. Vagyis az egyetlen megoldás talán az lenne, hogy Selaković miniszter megalapítsa saját kamaráját, amely végső csapást mérne Szerbia jogrendjére és a jogbiztonságra. Nekem úgy tűnik, egyetlen megoldás van. Selaković úrnak Vučić miniszterelnökhöz kellene csatlakoznia és lemondania. Az ügyvédek nem az igazságügyi miniszter beosztottjai, vagyis nem neki kell megállapítania, hogy jogukban áll-e tiltakozni, vagy sem – fogalmazott Stefanović.
A DP nem támogatja a módosítási javaslatot, mivel úgy véli, a közjegyzők az új szerbiai igazságügy atommagjai, amelyeket teljes egészében az állam irányít. Az állam mindenki nevében monopolhelyzethez juttatta a közjegyzőket, fejtette ki Stefanović. A DP nem támogatja, hogy az állam egy törvénytelen módon megalakult kamara tagjainak lehetővé tegye, hogy havi szinten több tízezer eurót keressenek, csak azért, mert olyasmit csinálnak, amit korábban a bíróságok, mondta. A közjegyzőség bevezetésének egyetlen célja volt: Selaković megalakította a hatalomnak tetsző jogászok csoportját, taglalta a demokraták frakcióvezetője.
A lemondásával kapcsolatos vádakra válaszolva Selaković kifejtette: ha Stefanović valóban úgy véli, hogy le kellene mondania, akkor erről győzze meg azokat, akik kinevezték igazságügyi miniszternek.
– Nekem eszembe sem jut, hogy egyesekhez hasonlóan viselkedjek: a leadott szavazatok hat százalékával túszként tartanak kezükben másfél millió embert. Ezek az emberek csak beképzelik maguknak, hogy tekintélyük van, és eszük ágában sincsen lemondani. Szerbiában lejárt a bitorlók ideje, bár az ország bizonyos részeit még mindig bitorolják. Remélem, hogy azoknak a bitorlóknak is hamarosan lejár az idejük – hangsúlyozta Selaković.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt azért nem támogatja a törvénymódosítást, mert szerintük ennek ebben pillanatban semmi értelme, hiszen az igazságügyi minisztérium és az ügyvédek között továbbra is folyamatban vannak a tárgyalások, fejtette ki Marko Đurišić frakcióvezető.
A hatalmi pártok jónak tartják a beterjesztett javaslatokat. A Szerbiai Szocialista Párt részéről Nedjo Jovanović fejtette ki, hogy a közjegyzők és az ügyvédek közötti vita senkinek nem jó. A törvénymódosítás elejét veszi mindennemű rivalitásnak, fűzte hozzá Jovanović.
Petar Petrović, az Egységes Szerbia képviselője úgy véli, a módosítás jobbá teszi a korábbi törvényes megoldásokat és sikerül megoldani az ügyvédek munkabeszüntetésének problémáját.
