Ismét recesszió fenyegeti az euróövezetet, de az is lehet, hogy nincs veszély. A két ellentétes véleményt gazdasági szakértők és politikusok fogalmazták meg, hogy idejében felhívják az érintettek figyelmét a veszélyre, illetve megnyugtassák az aggódókat.
Az optimista forgatókönyvvel épp a napokban hozakodott elő José Manuel Barroso, az EU kormányának tartott Európai Bizottság leköszönő elnöke. Ő nem tartja valószínűnek, hogy az eurózónába visszatér a recesszió. Barroso ugyan nem vitatja, hogy a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábban vártnál gyengébb gazdasági növekedést valószínűsít az euróövezetnek, de recesszióra egyik sem számít. Barroso ugyancsak meg van róla győződve, hogy az eurót használó országok gazdasága (átlagosan) növekedni fog az idén és jövőre is, de a fenntartható fejlődés érdekében további (szigorú) reformintézkedések bevezetését javasolja.
Az OECD szerint az eurózóna azonban csak 1,1 százalékos gazdasági bővülésre számíthat jövőre, ráadásul a térséghez tartozó 18 országban ismét aggasztó folyamatok kezdenek kibontakozni. Ez alól az EU meghatározó gazdaságai (Németország, Franciaország és Olaszország) sem képeznek kivételt.
Több szakértő állítja, hogy a német gazdaság legfeljebb egy százalékkal bővül az idén, de az olasz recesszióba süllyed, a francia pedig stagnálni fog. Mindazonáltal a német gazdaság nem büszkélkedhet, hiszen a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, s nincs kizárva, hogy az utána következő három hónapban sem nő, vagyis technikai recesszióba kerül egy időre.
A londoni CEBR pénzügyi-gazdasági elemzőcég mindebből arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezet vészesen közel került a recesszióhoz. Franciaország, Németország és Olaszország gyenge teljesítménye miatt a londoni cég 0,7 százalékra rontotta az idei év egészére szóló euróövezeti növekedési előrejelzését, a korábbi 1,1 százalékról.
Több amerikai elemző szintén módosította korábbi becslését; 2014-re már csak 0,7 százalék növekedést várnak az eurózóna gazdaságától, jövőre pedig 1,1 százalékot.
Szakértők egy csoportja ezért nagyon is valószínűnek tartja, hogy az EU jegybankja, az ECB jövőre hatalmas mennyiségű pénzt juttat a gazdaságnak a növekedés serkentése, felgyorsítása végett. Az ECB a gyenge uniós gazdasági növekedés és az infláció élénkítése céljából a nyáron átfogó intézkedéscsomagot hirdetett. Ennek részeként szeptemberben hitelfolyósítási akciót kezdett, amelyet 2016 júniusáig szándékozik folytatni. Az akció fő célja, hogy olcsó pénzt – összesen 450 és 800 milliárd euró közötti összeget – folyósítson a kereskedelmi bankoknak, amelyet azok tovább hiteleznének a cégeknek és a lakosságnak, így serkentve a beruházásokat, valamint a fogyasztást, végső soron pedig az eurózóna reálgazdaságát. Sok elemző szerint ez a hitel nem lesz elegendő a cél eléréséhez. Ezért az ECB-nek további friss pénzt kell juttatnia a gazdaságnak.
Nem biztos azonban, hogy Németország egyetért ezzel. Berlin ugyanis továbbra sem hajlandó feladni a válságkezelésre ajánlott módszerét, amely a költségvetési megszorításokra, s nem pedig a hitelből finanszírozott növekedés biztosítására épül. A német recept ellen egyre erőteljesebben lobbizók, köztük Párizs és Róma, abban bíznak, hogy Angela Merkel német kancellár megszorításokra épülő politikája megbukik.
