A vásárlóerő-paritás alapján az Egyesült Államok és Kína után India a világ harmadik legnagyobb gazdasága (2013-ban megközelítőleg 6700 milliárd dollár). A vásárlóerő-paritás alapján történő számítás azonban bizonytalan mérce, bár bizonyos aránytalanságokat, például a pénz országonként eltérő értékét megpróbálja kiigazítani. Tény viszont, hogy a feltörekvő országok szédületes ütemben alakítják át a világgazdaság térképét, és helyezik át annak súlypontját Nyugatról Keletre. Az elsőségükhöz hozzászokott nyugatiakat sokkolhatja az ezzel való szembesülés, pedig elfogulatlanul látva csak az történik, hogy a világ legnépesebb országai gazdasági téren is megszerzik azt az élvonalbeli helyet, amelyet a lakosságszám alapján birtokolnak.
Történelmi visszatekintésben, attól fogva, amióta a múltról följegyzéseink vannak – az ipari forradalomtól eltelt néhány kétszáz-kétszázötven év kivételével – mindig is Keleten volt a világgazdaság súlypontja. Angus Maddison gazdaságtörténész A világgazdaság: Évezredes perspektíva című könyvéből kiderül, hogy a Krisztus születése utáni első évezredben India volt a világ legnagyobb gazdasági hatalma, őt követte Kína. Nyugat-Európa gazdasági teljesítményben messze mögöttük kullogott, és akkor a gazdasági versenyben még a Közel-Kelet is megelőzte. A keresztesháborúk idején sikerült lehagynia Nyugat-Európának a Közel-Keletet, és nagyjából ugyanekkor cserélt helyet a világ legnagyobb gazdaságai között India és Kína. Kettejüket Nyugat-Európa csak az ipari forradalom idején előzte meg. A hatalmas brit gyarmatbirodalom gazdasági teljesítménye – Indiát, a gyarmatbirodalom ékkövét nem számítva – csak a 19. század közepén vette át az első helyet Kínától, az Egyesült Államok pedig 1872-ben hagyta le Nagy-Britanniát.
