Csökkentették a munkavállalók és a nyugdíjasok szerzett jogait, az életszínvonaluk pedig gyakorlatilag a túlélésre szűkült. A közelmúltban meghozott jogszabályok nemcsak alkotmányellenesek, hanem az európai irányelvekkel sincsenek összhangban – nyilatkozták a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SZÖSZSZ) és a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (FEÁSZ) képviselői a tegnapi, a tisztes munka világnapja alkalmából szervezett közös sajtótájékoztatón.
A két tömörülés szerint ennyire rossz munkavállalási és életkörülményekre az utolsó húsz évben nem volt példa. Az elmúlt két évben hatalmas teret nyert a szürkegazdaság, a munkaképes lakosságnak több mint a negyede állástalan. A szegények és a munkanélküliek aránya gyakorlatilag megegyezik, sok dolgozó pedig a tisztességes életre sem elegendő minimálbérért dolgozik, teljes óraszámmal.
A két munkajogi érdekképviselet arról is beszélt, hogy az állam felelőtlen hozzáállása a munkahelyek és a környezet rovására ment. Szerintük az illetékes ellenőrző szervek sem végzik rendesen a munkájukat, csupán akkor lépnek közbe, ha a problémát már nem lehet véka alá rejteni. Mindeközben a politikumhoz hű munkaadók nyugodt szívvel elnézik a vezetőségnek, hogy az általuk hozott felelőtlen döntések hogyan teszik tönkre a környezetet.
Az Összefogás Egyesült Szakszervezetek sajtókonferenciáján is a fentiekhez hasonlóan értékelték az ország munkaügyi körülményeit.
|
A tisztes munka A „tisztes munka” fogalmát eredetileg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation, ILO) vezette be a nemzetközi életbe. Világnapját október 7-én tartják. A fogalom lényegében olyan fejlődési pályát jelent a munka világában, amely ötvözi a versenyképességet és a társadalmi igazságosságot, ilyen módon pedig tudatosan elkerülhető az országokon belüli és országok közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek további elmélyülése. A tisztes munka a dolgozók esetében abban nyilvánul meg, hogy lehetőségük van hasznos munkavégzésre, amely tisztességes jövedelmet biztosít számukra; a munkakörülmények biztonságosak; az embereknek lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában, hogy kifejezhessék véleményüket és szabadon szerveződhessenek érdekeik kifejezésére és megvédésére. |
Mint megjegyezték, a tisztes munka fogalma a rendes állás és az elegendő fizetés fogalmait takarja, amelynek köszönhetően a polgárok képesek kifizetni az átlagos fogyasztói kosár költségeit, a számlákat, és valamennyi pénzt félre is tehetnek a bérükből.
Értékelésük szerint Szerbiában nem lehet tisztességes munkáról beszélni, inkább a globális tőke által mozgatott „önkéntes rabszolgaságról”, amely csak a saját nyereségét tartja szem előtt, mit sem törődve a munkavállalók szükségleteivel.
Végül arra szólították fel a kormányt, hogy vonja vissza a már bejelentett bér- és nyugdíjcsökkentést, hiszen a tisztes munka alapja a tisztességes fizetés, amely lehetővé teszi azt, hogy a polgárok méltányos életet éljenek.
HÚSZSZÁZALÉKOS MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adatai szerint a szerbiai munkanélküliségi ráta 20,3 százalékos. Ez azt jelenti, hogy számuk csökkent tavaly októberhez képest (3,8 százalékal), de az év elejéhez viszonyítva is (0,5 százalékkal). A felmérés alapján a munkát keresők nagy többsége 30 és 50 év közötti fiatal.
A képzettség alapján a legtöbb munkanélküli (54,4 százalék) középiskolai diplomával rendelkezik. Őket követik az alacsony végzettségű, illetve a képzetlen személyek (31,85 százalék). A sort a magas végzettségű munkanélküliek zárják 8,3 százalékkal.
Átlagosan négy évet kell várni arra, hogy valaki munkába álljon. Az adatok szerint legnehezebben a fémmunkások, a textilipari képesítésű személyek, a famegmunkáló szakemberek, autómechanikusok, fémesztergályosok kapnak munkát. Velük szemben leggyorsabban az IT informatikus szakemberek, az elektromérnökök és a hasonló kaliberű, magas végzettségűek helyezkednek el.
