A még mindig gyenge uniós gazdasági növekedés és az infláció élénkítése végett az EU központi bankja (ECB) átfogó intézkedéscsomagot hirdetett a nyáron. Az akció keretében – első lépésként – júniusban egyedülálló kamatcsökkentéseket hajtott végre. Bevezette a negatív kamatot is, hogy ezzel a vállalati és a magánhitelek folyósításának jelentős növelésére sarkallja a kereskedelmi bankokat. Szeptemberben ismét lefaragott az irányadó és a betéti kamatból.
Mario Draghi ECB-elnök (Fotó: Beta/AP)
A radikális kamatcsökkentés után Mario Draghi ECB-elnök ígéretet tett arra is, hogy hatalmas összegekkel segíti a bankok hitelezését az euróövezet tagországaiban. Ez azt jelenti, hogy az EU jegybankja kedvező feltételekkel nyújt hitelt a kereskedelmi bankoknak, amelyek azután kihelyezhetik a pénzt az ügyfeleknek. A hitelezés fellendülésétől a gazdaság és a fogyasztás élénkülését reméli az ECB.
A program megvalósítása tegnap, szeptember 18-án kezdődött meg az első hitelfolyósítási akcióval, amelyet december 11-én a második forduló követ. A tervek szerint 2015 márciusa és 2016 júniusa között még hatszor ismétlik meg a műveletet, amelynek fő célja, hogy az olcsó pénzt a bankok tovább hitelezzék a cégeknek és a lakosságnak, így serkentve a beruházásokat és a fogyasztást, végső soron pedig az eurózóna reálgazdaságát.
Brüsszelben a nyár elején még úgy számoltak, hogy az idei gazdasági növekedés az euróövezetben legfeljebb egy százalékos lehet, jövőre 1,7 százalékos, 2016-ban pedig 1,8 százalék várható. Az ukrán–orosz válság nyomán keletkezett feszültségek, illetve a büntető intézkedések azonban rövid távon visszavethetik az egész EU gazdaságát. Az eurózóna meghatározó gazdaságai a második negyedévben már stagnáltak; alighanem a harmadik negyedév sem lesz jobb. Az ECB emiatt az idén (éves szinten) 0,9 százalékos, 2015-ben pedig 1,6 százalékos növekedést vár. Ezért egyre fontosabbá és sürgetőbbé vált az ECB-hitel tervezett folyósítása az euróövezeti gazdaságokba.
Az EU központi bankja azonban már az elején közölte: a felvett hitel sem államkötvény vásárlására, sem lakáshitelezésre nem használható fel, nehogy újabb buborékok keletkezzenek. Draghi bankfőnök azt is mindenkinek az értésére adta, hogy kizárólag egyszerű, nyomon követhető, átlátható és tényleges hiteleket tartalmazó termékekről lehet szó.
Az ECB a napokban bejelentette az úgynevezett eszközfedezetű értékpapírok (ABS-ek) és jelzálogpapírok vásárlását is, ezáltal főként a kis- és középvállalkozások hitelezését serkentené. Draghi utalt arra is, hogy az Egyesült Államokban nagy sikerrel alkalmazott eszközvásárlási programot akár az ECB is bevetheti. Ennek az a lényege, hogy – banktechnikai eljárásokkal – többletpénzt juttatnak a gazdaságba.
A tervek szerint a gazdaságban az ECB-csomag hatásai egy éven belül éreztethetik a hatásukat. Sok kritikus ezt kétségesnek tartja. Szerintük erre éveket kell várni, és még akkor sem biztos a siker.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a kereskedelmi bankok érdeklődése jóval kisebb lehet a vártnál. Draghi eredetileg ezermilliárd eurós hitelprogramról beszélt. Augusztusban ő is módosított: akkor már „csak” 450 milliárd euró és 850 milliárd euró közé becsülte a teljes összeget.
A bankok hitelezési kedvét valószínűleg az vehette el, hogy az ügyfelek nagyon visszafogottak, még a kedvezőnek tűnő hitelfeltételek sem vonzzák őket. Ennek egyik oka az egyre feszültebb viszony és a kereskedelmi háború Oroszországgal, amely az ukrán válság miatt életbeléptetett szankciók következménye. Az EU ellen válaszlépésként bevezetett orosz büntetőintézkedések miatt több gazdasági ágazat is pórul járhat az unióban, s emiatti félelmükben a cégek nagyon óvatosak a beruházásokkal, fejlesztésekkel.
