Új szerkezetű uniós biztosi testület alakul Jean-Claude Juncker szerdai brüsszeli bejelentése értelmében: az Európai Bizottságnak (EB) az elnök mellett hét alelnöke és húsz „egyszerű” biztosa lesz, az alelnökök közül pedig az egyik „első alelnöki” szerepkört kap.
Jean-Claude Juncker vázolja elképzeléseit a médiának a brüsszeli bejelentését követően (Fotó: Beta/AP)
Navracsics Tibort az oktatás, a kultúra, az ifjúság és az állampolgárság kérdéseivel foglalkozó portfólióra jelölte az újonnan megalakítandó EB-ben a testület luxemburgi elnöke. A hét alelnök közül az unió kül- és biztonságpolitikájáért az olasz Federica Mogherini lesz felelős, akinek a személyéről már az EU legutóbbi, augusztus végi csúcsértekezletén döntöttek a tagállamok vezetői.
Az alelnökök mindegyike valamely fontosabb, több „egyszerű” biztosi portfolió munkáját összehangoló területért lesz felelős. Ők irányítják és egyeztetik az egyes projektumok megvalósításában részt vevő biztosi hivatalok munkáját, és a felmerülő új kihívások nyomán szükség esetén módosítják az adott célprojektumra tömörült portfóliók összetételét. Az alelnökök feladata lesz az egyes részterületek közötti folyamatos egyeztetés, a korábbiaknál teljesebb együttműködés kialakítása, az intézményrendszer dinamikus működésének biztosítása.
A bizottság tervezett összetételét bejelentő sajtótájékoztatóján Juncker mindazonáltal hangsúlyozta: az új bizottságban nincsenek első- vagy másodrangú biztosok, hanem „csapatvezetők és csapatjátékosok” vannak, akik együtt fognak dolgozni a kollegialitás és a kölcsönös egymásra utaltság szellemében. „Meg akarom szüntetni a szekértábor-mentalitást, és új, együttműködésen alapuló, a tényleges változásokat segítő munkamódszert szeretnék teremteni” – mondta.
A bizottság első alelnöke, egyben Juncker jobbkeze, a holland Frans Timmermans, akinek felelősségi területe a szabályozás javítása, az intézményközi kapcsolatrendszer, a jogállamiság, valamint az unió alapjogi chartájának megvalósulása.
A finn Jyrki Katainen a foglalkoztatás, növekedés, beruházás és versenyképesség ügyeivel foglalkozik. A lett Vladis Dombrovskis az euró, illetve a társadalmi párbeszéd kérdéseivel, az észt Andrus Ansip pedig a digitális egységes piac ügyeivel foglalkozik majd. A szlovén Alenka Bratušek az energiaunió, a bolgár Krisztalina Georgieva a költségvetés és az emberi erőforrások kérdéseiben lesz illetékes.
A további biztosok az eddigiekhez képest számos ponton módosult tevékenységi területeket látnak majd el. Az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitika és a bővítési tárgyalások ügyeit fogja vinni. A belga Marianne Thyssen lesz a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a képességek és a munkaerő-mobilitás biztosa. A francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért lesz felelős. A román Corina Crețu a regionális politika, a svéd Cecilia Malmström a kereskedelem, a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügy és élelmiszerbiztonság, a spanyol Miguel Arias Cañete az éghajlatváltozás és az energiaügy felelőse lesz.
A görög Dimitrisz Avramopulosz kapta a migrációt és általában a belügyeket, a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért, a lengyel Elżbieta Bieńkowska pedig a belső piac, az ipar, a vállalkozások, azon belül a kis- és középvállalatok ügyeiért felel majd. Az ír Phil Hogan lesz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, a cseh Věra Jourová az igazságügyet, a fogyasztóvédelmet és a nemek egyenjogúságát fogja felügyelni. A horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködés és fejlesztés, a portugál Carlos Moedas a kutatás, tudomány és innováció, a német Günther Oettinger a digitális gazdaság és társadalom, a szlovák Maroš Šefčovič a közlekedés és űrkutatás, a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítség és válságkezelés, a máltai Karmenu Vella a környezetvédelem, hajózás és halászat, a dán Margarethe Vestager pedig a versenyügy biztosa lesz.
