A vajdasági gazdasági erők önszerveződése és tömörítése során tegnap a vajdasági kormány épületében megalakították a tartományban bejegyzett 27. klasztert is, név szerint a biotermelők szakmai tömörülését.
A tartományi kormány és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara tudományos dolgozóinak, valamint a terepen tevékenykedő vállalatok és kisgazdaságok több éves erőfeszítése gyümölcseként könyvelhető el ez az esemény, hiszen hosszú út vezetett idáig, hogy a biotermelők klasztert alakíthassanak – mondta felszólalásában Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatásügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár. Mint mondta, még jó néhány évvel ezelőtt a biotermelés, vagy más néven az egészséges táplálkozás fogalma alig volt ismert a közvélemény előtt, nemhogy ebből gazdaságilag is meglapozott ágazat épülhessen ki. Tehát eddig rögös volt az út, amit nem csupán a termékek piaci helyének kiharcolása, hanem a termelők oktatása, szakmai felkészítése, és nem utolsósorban a termőföldek erre a rendeltetésre való átalakítása, magyarán, a peszticidmaradványoktól való méregtelenítése folyt.
– A klaszter megalakulásával korántsem ért véget a biotermelők tevékenysége, mert az igazi harc ezután kezdődik. Azzal hogy klaszterbe tömörültek a termelők, és mögöttük a tudomány és a tartományi hatalom képviselői is kiálltak, alkalom adódik arra, hogy egységesen, szervezetten, komoly érdekszervezetként kiállhassanak az őket megillető jogok követelés mellett. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy az állami agrártámogatások keretében a biotermelők külön tételt alkossanak, és ne egyenlítsék ki őket a hagyományos növénytermesztéssel foglalkozó gazdákkal – mondta Miroslav Vasin.
Vajdaságban a mezőgazdaság és az agrobiznisz az egyik fő gazdasági mozgatóerő, de komoly gondokkal küzd. Egyik a nem elegendő beruházás, a másik pedig a szervezetlenség – mondta dr. Radovan Pejanović, az Újvidéki Egyetem prorektora. A biotermelők klaszterének megalakulása komoly lépés a viszonyok rendezése érdekében.
– Az Újvidéki Egyetem munkatársainak kezdeményezésére, amelyhez készséggel csatlakozott a tartományi kormány is, sikerült véghezvinni az elképzelést. A biotermesztésnek komoly jövője lehet, mert nem csupán termelést, vagy gazdálkodást jelent, hanem egyfajta életfilozófiát is. Ezért igyekeztünk valamennyi termelőt és a tudomány képviselőit is egybefogni, hiszen egyik sem menne sokra a másik nélkül – mondta a prorektor.
Jozef Gasparovski, a szelencsei Zdravo organik biotermeléssel is biotermékek forgalmazásával foglalkozó vállalat igazgatója hozzátette, évről évre nő az igény és az érdeklődés a termelés iránt, de gond, hogy az egészséges élelmiszer termelői nem részesülnek külön állami támogatásokban, holott az effajta termelés nagyban eltér a hagyományos növénygazdálkodástól, más hozzáállást és másféle beruházást igényel. A szelencsai vállalat jelenleg 2200 hektáron termel egészségileg biztonságos élelmiszert. Külföldiek is érdeklődnek a termékek iránt, de az a gond, hogy mindenből csupán kis mennyiség áll rendelkezésre.
Sandra Klještanović, a VitaS, a szerémségi biotermelőket tömörítő szervezet elnöke hozzátette, a klaszterba való tömörüléstől azontúl, hogy sikerül kiharcolniuk, hogy állami agrártámogatásban részesülhessenek, azt is remélik, hogy idehaza megvásárolhatók lesznek a biotermelési alapanyagok, a vetőmagok és a különböző tápok, és nem kényszerülnek arra, hogy továbbra is külföldről importálják.
A vajdasági biotermelők klaszteréhez tartozik az Újvidéki Egyetem, a tartományi kormány biotermeléssel és feldolgozással foglalkozó vállalatok, valamint kisgazdaságok. Összesen 31-en.
