Annak ellenére, hogy az illetékesek azt állították, hogy felszámolják az iskolákban a pártvonalon és rokoni kapcsolatokon keresztüli foglalkoztatást, nem történt számottevő előrelépés az ügyben, állítják egyes szakszervezetek. Mint megjegyzik, miközben egyre csökken a diákok száma, a tanárok száma növekszik.
Évente 2 és 3 ezer tanárt nyugdíjaztatnak, de a munkavállalók száma így sem csökken, az oktatásügyben dolgozók száma ma 145 ezer, közölte tegnap Tomislav Živanović, a Függetlenség pedagógus-szakszervezet elnöke. Szavai szerint az oktatásügyben történő visszaélések megakadályozása a korrupcióellenes nemzeti stratégia egyik fontos eleme. Hozzáteszi, hogy a törvényellenes munkába állítás résztvevői gyakran a helyi politikusok, akikkel szorosan együttműködnek az iskolaigazgatók. Mint mondja, a helyi hatalom az iskolaigazgatókat akkor meneszti, ha nem felelnek meg céljaiknak, a törvényellenes munkaviszony-létesítés miatt azonban még senkit sem mentettek fel.
|
A szakszervezetek nem egységesek a sztrájkkal kapcsolatban Az Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója szeptember 1-jére egynapos sztrájkot jelentett be a közszférában esedékes fizetéscsökkentések miatt. Ez a négy legnépesebb pedagógus-szakszervezet egyike, és vezetői arra számítanak, hétfőn mintegy 30 ezer tagjuk lép figyelmeztető sztrájkba Szerbia-szerte. A belgrádi Pašić téren pedig 1500-2000 oktatásügyi dolgozót várnak a hétfő délelőttre meghirdetett tiltakozó nagygyűlésre. E szakszervezet tagjai azt követelik, hogy a költségvetés-módosítással ne csökkentsék az oktatásügyiek béreit, megfelelőképpen legyen megoldva a munkaerő-feleslegek ügye, valamint vezessék be a fizetési osztályokat. Branislav Pavlović, az Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az általa vezetett szakszervezet tagjai nem szeretnének sztrájkolni. Véleménye szerint inkább tárgyalni kellene az oktatásügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyaránt. |
A szakszervezeti elnök beszámolója szerint a visszaélések megakadályozásáról beszélgetett tegnap Srđan Verbić oktatásügyi miniszterrel is. Példának egy zimonyi iskola esetét hozta föl, amelyben annak ellenére írtak ki történelemszakos tanári munkahelyre pályázatot, hogy városi szinten öt kolléga nem tudja teljesíteni a minimálisan kötelező óraszámot. A szakszervezeti elnök szerint a törvényellenes munkába állításért nemcsak a helyi politikusok és az intézményvezetők a felelősek, hanem némiképp az oktatásügyi minisztérium is, az oktatási intézmények számára ugyanis„nem küld világos, egyértelmű jelzéseket és szabályokat”.
– Az már kész katasztrófa, ha községi szinten a pártok azon hadakoznak egymással, hogy kit tegyenek meg igazgatóvá a helyi általános iskolában – hangsúlyozta Živanović.
Adatai szerint a kiskapukon történő munkába állítás miatt napról napra nő az olyan tanárok száma, akik nem tudják teljesíteni a kötelező óraszámot. Mint megjegyzi, jelenleg 35 ezer tanár dolgozik nem teljes normával.
A szakszervezeti elnök szerint az oktatásügyi felügyeletet is meg kellene reformálni, mivel rendszerint csak megállapítják, hogy szabálytalanság történt.
