Alekszej Nyemerjuk, a moszkvai városháza kereskedelmi főosztályának vezetője szerint még legalább egy-két hónapra van szükség ahhoz, hogy a moszkvai üzletek pótolják az európai élelmiszer-ipari termékek behozatalának egyéves tilalma miatt kieső árukat – közli az MTI a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint. Nyemerjuk elmondta: az éttermek már új termékeket rendeltek, és megváltoztatták egyes fogásaik receptjét. Az orosz fővárosban jelenleg semmiből sincs áruhiány, mert az importtilalom által sújtott termékek átlagosan az adott kategóriák 8–10 százalékát teszik ki. A főosztályvezető szerint a marhahús az elmúlt három napban 3 rubellel (csaknem 20 forinttal), a sertéshús 4, a főtt kolbász 10 rubellel drágult, a tej- és kenyérárak nem változtak, a zöldség- és gyümölcsárak pedig csökkentek – írja az MTI.
Ez többé-kevésbé a többi orosz nagyvárosra is érvényes. Svetlana Glumac, a Danube Foods Group vezetőségi tagja szerint Oroszországnak eddig 60 százalékban sikerült pótolnia az áruhiányt, amit az élelmiszer-embargó bevezetése okozott. Oroszország augusztus 7-én rendelte el a behozatali tilalmat az ellene szankciókat alkalmazó országok – az Egyesült Államok, az európai uniós tagállamok, Kanada, Ausztrália és Norvégia – ellen. A tilalmi listán marhahús, sertéshús, zöldségek, gyümölcsök, baromfihús, sajtok és más tejtermékek szerepelnek. Szerbiát nem érinti az embargó, mivel a szerb vezetés a politikai nyomás ellenére sem volt hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. Ez esélyt jelent a legnagyobb szerbiai tejfeldolgozó, az Imlek számára is.
– Az orosz piac rendkívül igényes, a termelőket szigorú egészségügyi és élelembiztonsági szabványokat kell kielégíteniük. Készen állunk erre. Túl vagyunk az orosz felügyelőszolgálat látogatásán, és szabadon eldicsekedhetünk azzal, hogy a felügyelők elégedettségüknek adtak hangot a Szabadkai Tejgyárban alkalmazott feldolgozói módszerek és a fölszerelés láttán – nyilatkozta a Blicnek Svetlana Glumac. Az Imlek arra számít, hogy a hónap végéig megkapja kiviteli engedélyét az illetékes orosz szervtől.
A lehetőségek nagyok, ezt tegnap Alekszandr Csepurin, Oroszország belgrádi nagykövete ismételten hangsúlyozta. Csakhogy van egy nagy probléma: a szerbiai termelési kapacitások nem elégíthetik ki a 170 milliós, hatalmas orosz piac igényeit, amelyek nemcsak mennyiségi, hanem szigorú minőségi elvárások is. A latin-amerikai országok nagyvállalatai mindkét tekintetben versenyelőnyben vannak a szerbiaiakkal szemben. Ezt igazolja a tegnapi hír, hogy az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelőség megadta a kiviteli engedélyt több mint 30 élelmiszeripari cégnek, amelyek eddig nem szállítottak az orosz piacra. Közöttük egyetlen szerbiai sincs: az egy örmény kivételével mindegyik latin-amerikai vállalat, tizenhárom Peruból, tizenkettő Chiléből, hat Brazíliából. A felügyelőség vezetője, Szergej Dankvert szerint tárgyalásokat folytatnak még Ecuador, Mexikó, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Argentína és Törökország élelmiszer-ipari cégeivel. A felsorolás egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió országaiból érkezett élelmiszeráru hiányát elsősorban Latin-Amerikából és Törökországból, valamint a korábbi hírek alapján az észak-afrikai országokból, például Egyiptomból kívánja pótolni Moszkva. Ez természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy képességeihez mérten Szerbia is az Oroszország és a Nyugat közötti kereskedelmi háború egyik nyertesévé válhat.
