Humanitárius katasztrófa fenyeget Észak-Irakban, a kurdok ellenőrizte autonóm terület egyes vidékein, ahová az utóbbi napokban menekültek százezrei érkeztek. Az otthonukat kényszerből elhagyók többsége keresztény, jazidi kurd és türkmén. Bár eltérő vallásúak, van egy közös jellemzőjük: a brutalitásáról hírhedt Iszlám Állam (IÁ) terrorhadsereg előrenyomulása űzte el őket a szülőföldjükről.
Amerikai lobogót lenget a szél a szír–iraki határon, miközben menekült jazidik kelnek át a Tigrisen átívelő hídon (Fotó: Beta/AP)
A szunnita IÁ harcosai június óta hatalmukba kerítették Kelet-Szíriát és Nyugat-Irakot, sőt több helyen behatoltak a kurdok északi területeire is. Nemrég foglalták el az iraki kurd erők ellenőrizte Szindzsár városát, aminek következtében csaknem kétszázezren menekültek el a térségből. Egy részük a jazidi és a türkmén kisebbség tagja, akik közül sokan a közeli hegyekben húzták meg magukat, nyomorúságos és embertelen körülmények között. Szindzsár városa és hegyvidéke ősidők óta jazidik lakta terület.
A szunnita IS fanatikus fegyveresei körbevették a Szindzsár környéki hegyvidéket, ahol a szorult helyzetbe került menekültek, közöttük 40 ezer jazidi élete veszélyben forog. Részben azért, mert az elvakult IÁ-harcosok tömegmészárlást hajthatnak végre, részben meg azért, mert elegendő élelmiszer és víz híján az éh- és szomjhalál fenyegeti őket. A napokban amerikai, brit, és francia katonai szállítógépekről többször dobtak le nekik segélycsomagokat, de ezzel nem oldódott meg a probléma.
Vian Dakhil, a jazidik parlamenti képviselőnője már a múlt héten drámai hangú felhívásban kérte az iraki kormányt és a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg a népét a katasztrófától. Nem sokkal utána az Egyesült Államok légi csapásokat mért az IÁ fegyvereseinek több állására Észak-Irakban.
Kik azok a jazidik, akiknek segélykiáltása Washingtonig is elhallatszott, s utána Barack Obama amerikai elnök elrendelte az IÁ célpontok támadását Irakban? A jazidik egy kurd vallási kisebbség. A közösség tagjai főként Észak-Irakban élnek, bár kisebb csoportjaik megtalálhatóak Grúziában, Örményországban, Szíriában, Törökországban és Nyugaton is.
Az önmagukat egy ősi keresztény templom nyomán daaszineknek nevező jazidik számáról csak becsült adatok vannak. Ezek szerint hetvenezren lehetnek a világon, de az is lehet, hogy tízszer annyian. Az viszont biztos, hogy három képviselőjük van az iraki parlamentben.
A közösség egyistenhívő. Monoteizmusuk az iszlám és a kereszténység elemeit is ötvözi, sőt más vallásokból is merít. A világot irányító istenségként a Pávaangyalt tisztelik, akit anyanyelvükön Malak Tauszként, vagy Shaytanként is emlegetnek. Utóbbi arabul az ördög neve, s a helyi muszlimok ezért sátánimádóknak tartják őket.
Malak Tauszhoz ötször imádkoznak naponta, és hisznek a lélekvándorlásban is. Más hitre azonban nem térhetnek át, sőt egyetlen kívülálló sem veheti fel az ő vallásukat.
A jazidiket régóta zaklatják a muszlimok. Már Szaddám Huszein iraki diktátor idején, vagy az Oszmán Birodalomban is gyakran gyilkolták a különc kurd szekta tagjait.
