Vajdaság bioenergia-nyújtotta lehetőségeinek kiaknázásával Szerbia komoly előrelépést könyvelhetne el magának az eurointegrációs folyamatokban, emellett a környezetvédelem fejlesztése hozzájárulhat a gazdasági élénküléshez is – hangzott el tegnap a tartományi kormány összejövetelén, amelyen a Tartományi Garanciaalap és a németországi székhelyű Heinrich Boll Alapítvány vezetői együttműködési szerződést kötöttek meg a biomassza előállításának és hasznosításának, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának fejlesztése céljából.
Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár az eseményen megjegyezte, hogy Szerbia éppen az alternatív energiaforrások és a környezetvédelem terén kapta a legtöbb negatív megjegyzést az Európai Uniótól, már csak ezért is szükséges egy ilyen jellegű program beindítása. Másrészt e két terület fejlesztésével gazdaságilag is előreléphetne az ország, hiszen a megújuló energiaforrások kiaknázása és hosszú távú fenntartása munkahelyek megnyitását eredményezné, az európai bioenergia-piacra való betörés pedig tovább javítaná a gazdasági mutatókat.
Goran Vasić, a Tartományi Garanciaalap igazgatója arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy Szerbia túlságosan is függ a fosszilis eredetű energiaforrásoktól, hiszen kitermelésük költséges, és fogyóban levő készletekről van szó. Példaként hozta fel, hogy az országban termelt villanyáram 65 százalékát szénégetéssel nyerik. Ellenpéldaként pedig arról beszélt, hogy csak a tartomány termőföldjein évente 10 millió tonna biomasszát lehetne előállítani. Ennek a mennyiségnek már a negyede is komoly megtakarítást jelentene.
Az igazgató elmondta, hogy a két alap, a közös program keretében elsősorban a gazdákat igyekszik majd megszólítani. Kifejtette, több vajdasági városban is tartanak majd előadásokat erről az alternatív energiaforrásról, és több ismertető nyomtatványt jelentetnek meg, amelyekben mindenki részletes leírást találhat a biomassza hasznosítását, előállítását illetően.
Damjan Rehm Bogunović, a Heinrich Boll Alapítvány belgrádi irodájának képviselője arról beszélt, hogy a környezetvédelemnek egy politikamentes területnek kell lennie, amelynek elsődleges célja az energiatranzíció, vagyis a bioenergiára és az alternatív energiaforrásokra való átállás. Úgy értékelte, hogy a két alap között létrejött szerződés is ezt szolgálja, hiszen a tartományi intézmény a közszférában tevékenykedik, a német tömörülés pedig civil szervezet.
