A Szerbiai Képviselőház pénteken elfogadta a munkatörvény és a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítását. A munkatörvény módosítását 190 képviselő támogatta szavazatával, míg ellene 21-en szavaztak, a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvényre 190-en szavaztak, ellene pedig 22-en. A módosításokat a szakszervezetek és az ellenzék rossznak tartja.
Azok, akik váltásban dolgoznak, többé nem számíthatnak többlettérítésre (Fotó: Ótos András)
A módosított munkatörvény egyik legfontosabb mozzanata, hogy holtmunka címén a jövőben csak az aktuális munkaadónál eltöltött szolgálati idő és nem az összes munkaév után jár térítés az alkalmazottaknak. Ha a munkavállalót munkafeleslegnek nyilvánítják, akkor szolgálati évenként egyharmad havi fizetést köteles számára kifizetni munkáltatója, de csak azok után az évek után, amelyeket az aktuális munkahelyen eltöltött. A nyugdíjaztatáskor kifizetett végkielégítés összege nem háromhavi, hanem kéthavi fizetés lesz. Azok, akik váltásban dolgoznak, többé nem számíthatnak többlettérítésre. Akik éjszakai váltásban dolgoznak, azok 26 százalékkal nagyobb órabért kapnak az ebben az időszakban megvalósított munkájukért. A meghatározott időre szóló munkaszerződéseket a továbbiakban nemcsak egy, hanem két évre írhatja alá a munkáltató alkalmazottjával. Ha újonnan alapított vállalatról van szó, akkor a meghatározott időre szóló szerződést három évre írhatják alá a felek.
A módosított munkatörvény értelmében az évi szabadság ideje alatt az alkalmazottak alapbérükre jogosultak, amelyhez a holtmunkát is hozzászámolják. Azok, akik nem használják ki évi szabadságukat, a jövőben nem kérhetik, hogy munkaadójuk kifizesse számukra az évi szabadság értékét. A kényszerszabadság ideje alatt az alkalmazott fizetésének hatvan százalékára jogosult, ehhez a holtmunkát számolják hozzá. Hét helyett öt nap szabadság jár a legközelebbi családtagok elhalálozása, vagy házasságkötés esetén, de akkor is, ha a férfi alkalmazott párja megszülte közös gyermeküket. A munkaadó, mielőtt felmondana alkalmazottjának, köteles írásban figyelmeztetni őt, valamint tanácsokkal ellátni, hogy hogyan végezhetné jobban a munkáját.
Szerbiában először részletezik a részmunkaidő és a távmunka fogalmakat. A munkaadónak a jövőben ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania azon munkásainak, akik részmunkaidőben, vagy otthonról dolgoznak, és azoknak, akik teljes munkaidőben és a vállalat székházában végzik munkájukat.
A munkatörvény beterjesztésekor Aleksandar Vulin abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben sikerül jobbá tenni az üzleti légkört az országban, amelynek folytán több külföldi beruházó érkezik az országba, valamint az állam az eddigieknél sikeresebben veszi fel a harcot a szürkegazdasággal. Pénteken mindehhez hozzátette: a munkaerőpiac fejlettebbé válik, a munkások nagyobb eséllyel őrizhetik meg munkahelyüket, a munkaadók pedig fejleszthetik vállalkozásukat. Vulin szerint Szerbia okkal lehet elégedett mindkét törvénymódosítással. A miniszter a módosítások tiszteletben tartására szólította fel a szociális partnereket.
A nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosításának egyik legfontosabb újdonsága, hogy 2015-től fokozatosan elkezdik növelni a nők nyugdíjaztatási korhatárát, amely 2032-re éri el a 65 évet. Ennyi a férfiak nyugdíjaztatási korhatára is. A mezőgazdasági termelők családjaiban a jövőben csak egy személynek kell fizetnie a nyugdíjbiztosítást és nem mindenkinek, akinek a nevén föld van.
Tizennyolc év múlva, amikor kiegyenlítődik a nők és férfiak öregségi nyugdíjaztatási korhatára, az egy gyermeket vállaló nők szolgálati éveihez fél évet, a kétgyermekes anyákéhoz egy, a háromgyermekes anyákéhoz pedig két szolgálati évet adnak hozzá.
A módosításban egyértelműbben fogalmazták meg, hogy az adminisztratív jellegű munkakört betöltő alkalmazottakat ki kell zárni a kedvezményes szolgálati idő rendszeréből. Azzal kapcsolatban is pontosítottak, hogy a biztosítottaknak melyek azok a csoportjai, amelybe azok tartoznak, akik különösen nehéz, veszélyes, vagy egészségre nézve káros munkát végeznek.
A nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítása 2015. január 1-jén lép hatályba.
