Sok-sok új arc felbukkanása várható az Európai Parlament (EP) mai alakuló ülésén. A 28 uniós tagországban május végén választották meg a strasbourgi székhelyű, de Brüsszelben is ülésező testület 751 új tagját, akiknek megbízatási ideje öt év. A közvetlen választás bevezetése óta nyolcadik alkalommal alakul meg ma az EP.
Az EP-t továbbra is négy nagy tömörülés – az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták pártszövetsége (S&D), a liberálisok (ALDE), és a zöldek – uralja, de az euroszkeptikusok és szélsőséges pártok előretörése miatt sokat veszítettek a korábbi képviselői helyeikhez képest. Az EP-képviselők háromnegyede azonban továbbra sem tartozik az EU-ellenes erők táborába.
Az unió parlamentjének strasbourgi alakuló ülése előtt még nem tudni, ki lesz a testület elnöke. Az ő személyéről ma döntenek, és minden jel arra utal, hogy az eddigi elnök, a német Martin Schulz megtarthatja a pozícióját.
Az új uniós „kormány”, az Európai Bizottság (EB) összetételével később foglalkozik a testület. A tagországok által delegált új EU-biztosjelölteket szeptemberben hallgatja meg, októberben pedig várhatóan jóváhagyja a teljes EB-t, amely november elsején léphet hivatalba.
Az EP-választásokon kiderült: Európa szerte megerősödtek az euroszkeptikusok és a szélsőséges pártok. Franciaországban „politikai földrengéshez” hasonlították a győzelmüket, de másutt, így Görögországban, Dániában, vagy Nagy-Britanniában is kimagasló eredményt értek el. Mindazonáltal a szélsőjobb – az egymás közti nézeteltéréseik és érdekellentéteik miatt – nem tudott parlamenti képviselő csoportot alakítani az EP-ben. Az euroszkeptikusok táborának fő erejét adó brit Függetlenségi Pártnak viszont sikerült frakciót létrehoznia. (A szabályok szerint az EP-ben az önálló frakció alakításához legalább 25 képviselő összefogása kell, legalább hét országból.).
Választási sikere ellenére az EU-ellenes tábor továbbra is eltörpül az uniót támogató pártok mellett, bár nem annyira, mint korábban. Az euroszkeptikus pártok, valamint a radikális, (jobb és baloldali) szélsőséges, populista, EU-fóbiás, és uniógyűlölő erők megnövekedett jelenléte az EP-ben azonban szinte biztosan nem fogja megakadályozni az integráció folyamatát, sem az unió működését. A törvényalkotásra is alig lesz befolyásuk, a politikai hangulatot viszont jelentősen befolyásolhatják.
Az EP-ben a legtöbb mandátum, összesen 96, Németországnak jutott, négy ország – Ciprus, Észtország, Luxemburg és Málta – kénytelen lesz beérni a legkevesebb, mindössze 6-6 képviselői hellyel. Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be, a legtöbbet (tizenkettőt) a kormányzó Fidesz.
Az EP az unió egyetlen közvetlenül (demokratikusan) választott intézménye. A képviselők a tagállamok csaknem 505 millió polgárát képviselik. A tényleges döntéshozás azonban nem az EP, hanem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kezében van.
