2024. április 27., szombat

Higgyünk abban, hogy lehetünk nagyok!

A vajdasági magyar oktatás kihívásai, eredményei és lehetőségei címmel rendezett közoktatási konferenciát az MNT

– Az elmúlt négy évben a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt figyelmet fordított az oktatásra, a vajdasági magyar közösség tudásszintjének és fiataljaink versenyképességének növelésére. Olyan rendszert hoztunk létre, amely a Kárpát-medencében példaértékű, e támogatási rendszer, gondoskodás kezdődik az óvodai iratkozástól és egészen a doktori cím megszerzésééig, illetve a munkavállalásig végigkíséri az egyént. A rendszer elemei szervesen kapcsolódnak egymáshoz, egymásra épülnek, és egészében véve hoznak tartós eredményt. Az oktatási stratégiában foglaltak megvalósításának üzenete, hogy van jövő, karrier a szülőföldön is fiataljaink számára, de ehhez a történethez mindenkinek hozzá kell tennie azt, amit hozzátehet – mondta köszöntőjében Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke A vajdasági magyar oktatás kihívásai, eredményei és lehetőségei című közoktatási konferencián szerdán a szabadkai városháza dísztermében. – Higgyünk abban, hogy lehetünk nagyok! – biztatta a jelen levő pedagógusokat.

Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke számokkal alátámasztva ismertette az elmúlt négy évben a közoktatás terén elért eredményeket. A legnagyobb gond a diáklétszám csökkenése, idén becslések szerint 1600, legjobb esetben 1650 körül lesz a magyar elsősök száma, érződik a kisgyermekes családok kiköltözésének hatása. A beiskolázási kampány folytatódik, az elmúlt években a személyes vagy a médiában való megszólítás révén sikerült bevonzani több gyereket a magyar oktatásba, illetve az iskolabusz program, az újvidéki, tiszakálmánfalvi napközi is ezt a célt szolgálja.

Az adatok szerint 20 százalék körül van azoknak a magyar gyerekeknek az aránya, akiket nem magyar osztályba iratnak a szülei (és a magyar osztályokban is vannak nem magyar anyanyelvűek, illetve akik nem nyilatkoztak a nemzetiségükről). Mint Joó Horti Lívia beszámolt róla, egy felmérést végeztek, hogy hol vannak ezek a diákok. 232 elsős tanulót kerestek fel az MNT megbízottjai, akik kitöltésre váró szülői, tanítói kérdőívet is vittek magukkal. Közülük 160 diák esetében nem lehetett elvégezni a nyelvismereti vizsgálatot, mert a tesztelést megelőző spontán beszélgetésben már kiderült, hogy egyáltalán nem értenek magyarul. A felmérés végén arra az eredményre jutottak, hogy a szerb osztályokban 46 olyan diák van, aki olyan szinten beszéli a magyar nyelvet, hogy nyugodtan járhatna magyar osztályba. A felmérésből kiderült, az esetek többségében az otthon használt közös nyelv a szerb.

Ami a középiskolai oktatást illeti, soha nem járt ilyen sok vajdasági magyar fiatal magyar középiskolái osztályba. Az 1998/99-es tanévben, amikor 20 595 magyar középiskolás volt Vajdaságban, 6474-en tanultak közülük magyar nyelven, míg a 2013/14-es tanévben – amikor már csak 14 830 a középiskolások száma, 6864-en tanulnak anyanyelvükön. Több vajdasági diák választja a továbbtanulást biztosító négyéves középiskolai szakokat, de a gimnázium iránt érdeklődők aránya nem növekedett, 20 százalék körül van.

Papp Z. Attila egyetemi tanár, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója azt a felmérést mutatta be, amely azt bizonyítja, hogy a 2012-es PISA-tesztelésen a vajdasági magyar elsős középiskolás diákok a szerbiai átlagnál jobb eredményt értek el. Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a negyedikesek körében végzett kutatást mutatta be, itt azok a diákok szerepeltek a legjobban, akik anyanyelvükön tanulnak. Pásztor Attila, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet munkatársa a közeljövőt vetítette elénk Online diagnosztikus értékelés az iskolai gyakorlatban című értekezésében, ebből kiderült, online formában még röpdolgozatot is lehet írni.