Választások és tisztújítás előtt áll a Magyar Tudományos Akadémia és szervei, ezért a választások határozták meg a Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács szervezésében megrendezett Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó megnyitóját. Elsősorban az elmúlt időszak értékelése és a jövő évi tervek hangoztak el az ülés megnyitóján, ami után a plenáris üléseken megközelítőleg hatvan előadást tartottak meg a kutatók különböző szekciókban. Humán és művészettudományok, társadalomtudományok, valamint természeti és műszaki tudományok területéről különböző tudományos munkákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Fotó: Molnár Edvárd
– Bár ötödik tudóstalálkozó ez, de mi hat éve szolgálunk, és nagy öröm a számomra, hogy egyre többen vesznek részt ezen a tudóstalálkozón. Ezúttal 64 előadást hallgathatnak végig az érdeklődők. Amit mi elképzeltünk, az most látszik megvalósulni. Azokra az értékekre, amelyek a környezetünkben vannak, oda kell figyelni, fel kell karolni és segíteni kell azokat. Alapvetően más szerepe ennek a vezetésnek nincs, csak az arra érdemesek támogatása – emelte ki alkalmi beszédében Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Hozzátette: – Az elmúlt időszakban a Magyar Tudományos Akadémia költségvetése 20 százalékkal nőtt, sikerült átadni egy korszerű kutatóközpontot, amelynek minden egyes négyzetmétere olyan, amire a kutatóknak szükségük van. A következő év végén átadásra kerül a bölcsész, gazdaságtudományok, humán tudományok háza – foglalta össze az elmúlt időszak eredményét.
– Visszatekinthetünk, mi történt az elmúlt három évben, és úgy, ahogy a nemzetpolitikai bizottságok ülésein felsorolják, hányan vették fel a magyar állampolgárságot, hány fővel gyarapodott a magyar állampolgári közösség, mi is rajzolunk egy grafikont, hogy a határon túli magyar tudományos állampolgárok száma hogyan változik. Vannak olyan területek a Kárpát-medencében, amelyek kevésbé, és vannak, amelyek a tudományosság terén dinamikusabban fejlődnek, mint például az MTA-val együttműködő, 2008-ban létrejött Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, amely tevékenységének köszönhetően – és azon fiataloknak köszönhetően, akik úgy döntöttek, hogy a szülőföldjükön akarnak magyar tudósként érvényesülni – a vajdasági magyar tudományos közösség száma lassan eléri a 200 főt – mutatott rá Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke. Elmondta, minden évben díjazni szokták a tudomány területén kiváló eredményeket elért szakembereket, ezúttal vajdasági kutatókat emelnek ki: – Az Arany János-díj kiemelkedő tudományos teljesítmény kategóriában Berényi János, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke, életmű kategóriában pedig Göncz Lajos veheti majd át a díjat – tudtuk meg.
Dékány Imre, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke alkalmi beszédében kiemelte, az elmúlt 2-3 évben a jó szakmai kapcsolatok a szegedi felsőoktatási intézmények és a szabadkai, illetve az újvidéki felsőoktatási intézmények között egyre gyümölcsözőbbek, hiszen egyre több úgynevezett magyar–szerb pályázatot tudtak megvalósítani sikeresen. Mint hozzátette, a következő pályázati rendszerben is ki kell használni a regionális lehetőségeket, hiszen, mint mondta, hatalmas haszonra tehetnek szert, úgy szakmai, emberi és régiók közti kapcsolatok erősítése vonatkozásában.
Takács Márta, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja, a tudóstalálkozó házigazdája rámutatott, annak ellenére, hogy tisztújítás várható az elkövetkező időszakban az MTA-n belül, mégis folytonosságra számítanak, hiszen az a háttér, amit az akadémia biztosított a fiatal és szenior kutatók számára, felbecsülhetetlen. Hozzátette, készülőben van egy tudományos stratégia, ami az elmúlt időszak kutatási eredményeit is tartalmazza majd, és ebben a stratégiában a magyar tudományosság területén fontos szerep jut majd az MTA-val kiépített kapcsolatnak is.
