2024. április 26., péntek

A Vajdasági RTV óriási átalakulás előtt áll

A változásokat először a kisebbségek érzik meg – Közös deszkben készülnek majd a VRTV informatív műsorai – Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója és a magyar szerkesztőség megbízott fele

Beszéljünk nyíltan! címmel április utolsó szerdáján új műsort indít az Újvidéki Rádió, ez a továbbiakban havonta egyszer jelentkezik majd, és megpróbálja úgy megszólítani a politikusokat, közéleti személyiségeket, ahogyan mindig is kellene: bátran, kendőzés vagy tabu nélkül. A tervezett műsor része a jubileumi év eseményeinek, mint ahogyan az élőműsorok feledésbe merült hagyományának újjáélesztése is. Az Újvidéki Rádió ugyanis az idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját, 1949. november 29-én szólt először a hallgatókhoz magyar nyelven. Az idei tervekről Klemm József, a rádió igazgatója, a magyar szerkesztőség megbízott felelős szerkesztője nyilatkozik.

Klemm József: Közvélemény-kutatási eredmények híján nem tudjuk pontosan felmérni, mi az, amit a vajdasági magyarság elvár az elektronikus közmédiától (Fotó:  Ótos András)

Klemm József: Közvélemény-kutatási eredmények híján nem tudjuk pontosan felmérni, mi az, amit a vajdasági magyarság elvár az elektronikus közmédiától (Fotó: Ótos András)

– Ez a műsor csak egyike a változásoknak, és talán a legkevésbé fájdalmas változás számunkra, tény ugyanis az, hogy a 65 éves jubileumot egy nagyon nehéz időszakban ünnepeljük. Részint azért, mert társadalmilag nincs szabályozva a szerbiai elektronikus közmédia helyzete, részben pedig azért, mert megváltoztak a rádióval és a televízióval szemben támasztott elvárások. Nekünk mindenképp változnunk kell, ha azt szeretnénk, hogy a szerbiai közmédia – melynek a Vajdasági RTV is része – a jövőben is betöltse a funkcióját. A gazdasági nehézségeink oka az, hogy a kormány és a parlament – az alapítónk –, még nem döntötte el, hogyan finanszírozza a közmédiát, és ebben a kérdésben egyfajta légüres térben mozgunk. Január óta kapunk ugyan költségvetési támogatást, de számunkra az előfizetési rendszer jelentene megoldást. Az előfizetés behajtását azonban a most érvényben levő törvény nem szabályozza, tehát ez azt jelenti, hogy akik nem akarják fizetni az előfizetést, azokon ezt igen nehéz behajtani. Ebben a pillanatban az előfizetésre kötelezett polgárok kis hányada fizet, a kormány pedig vállalta, hogy a hiányzó összeget pótolja, és ideiglenesen 2015-ig folyósítja a támogatást. Az EU szorgalmazása szerint a költségvetés helyett az előfizetéses rendszer valamilyen formáját kellene alkalmazni. Számunkra nagyon fontos, hogy jó döntés szülessen, és ne kényszerülnénk költségvetési támogatásra, hanem függetlenek maradhatnánk a mindenkori hatalomtól, és ily mód betölthetnénk eredendő szerepünket. Mindez talán jókor jött, mert szembesülnünk kell azzal, hogy a XXI. század médiafogyasztói mást várnak el az elektronikus médiától, mint korábban. A fiatalok különösen átorientálódnak a számítógépre, a mobiltelefonokra, nekünk ebben az irányban kell gondolkodnunk: hogyan tudnánk úgy átalakítani ezt a belső szervezettséget, hogy egyúttal alkalmazkodni tudjunk az új fogyasztói szokásokhoz is.

Különbözik a vajdasági magyar rádióhallgató médiafogyasztói szokása más fogyasztói elvárásoktól?

– Nem különbözik semmiben sem.

Lehet-e tudni, milyen elvárást támaszt a közönség az Újvidéki Rádióval szemben, mit hallgatnak, illetve hallgatnának szívesen?

– Nagy gond az, hogy amíg a szerb médiumok esetében vannak közvélemény-kutatási kimutatások, és csaknem napi szinten tudják követni, milyen a nézettség, hallgatottság, a kisebbségek esetében ez a felmérés általában többévente kerül sorra, ami azt jelenti, hogy a magyar műsorok esetében 2009 táján volt utoljára. Tehát mi ilyen szempontból nagyon le vagyunk maradva, nem tudjuk pontosan felmérni, mi az, amit ebben a pillanatban a vajdasági magyarság elvár a közmédiumtól, inkább arra tudunk hagyatkozni, amit a többségi nemzet körében végzett felmérés megmutat. Tudjuk, hogy hallgatóságunk eléggé elöregedett, ami nemcsak a célközönségünk életkorát jelzi, hanem azt is, hogy nem tudtuk kellőképp megszólítani azokat a fiatalabb nemzedékeket, amelyek közül az elkövetkező időszakban a hallgatóságunk ki kellene kerüljön. Ezért rákényszerülünk arra, hogy megpróbáljunk minél szélesebb körű célközönséget megszólítani.

Milyen változásokra számíthatunk?

– A változások nemcsak a magyar szerkesztőségre vonatkoznak, hanem az egész VRTV-re. Már elfogadtuk a középtávú fejlesztési stratégiát, amely előirányozza, hogy sokkal szélesebb és mélyebb együttműködést kell kialakítani a ház három része között (rádió, televízió, web), mint eddig. Az informatív műsorok esetében pedig azt jelenti, hogy kialakulnak egységes szerkesztőségek a rádió és a televízió szerkesztőségei között, vagyis összevonják a hírműsorok szerkesztőségeit. Ez azt jelenti, hogy a Vajdasági RTV egy óriási átalakulás előtt áll, és ezt először a kisebbségi műsorok fogják megérezni. Nem a magyar szerkesztőséget értem ez alatt, hanem a kisebb szerkesztőségeket: az ukrán, a roma, a macedón, a bunyevác és a horvát szerkesztőségeket. Az ezeken a nyelveken működő rádiós és tévés szerkesztőségeket a legrövidebb időn belül összevonják. A következő lépés a többi informatív műsor összevonása lesz, a tervek szerint egy nagy deszket hozunk létre, ahol az összes hírműsor készül. A rádiós és tévés szerkesztőségek ezzel nem szűnnének meg, hiszen a két médium jellegzetességeit nem lehet eltörölni.

A magyar szerkesztőséget és műsorokat illetően mire számíthatunk?

– A változások folyamatosan a következő öt-hat évben következnek be. Az első összevonási körbe a magyar műsorok nem kerültek be. Éppen azért, mert a legnagyobb kisebbség, és percekben kifejezve a legtöbb műsort készíti mind a rádióban mind a televízióban. Ha a távolabbi jövőt szemléljük és azt a stratégiát, amelyet ez a ház elfogadott, az azt fogja jelenteni elsősorban, hogy először az informatív részleget vonják össze, tehát, hogy nagy vonalakban ugyanazok a hírek lesznek a jellemzőek a magyar nyelvű hírműsorokban, mint a többi nyelvűeknél, egységes lesz az informatív műsorok szerkesztéspolitikája, ezt úgy hívják majd, hogy a Vajdasági Rádió és Televízió hírei, amelyet az egységes deszkben „gyártanak” majd. Ez lesz az a „csomag”, amely minden nyelven el fog hangzani, ehhez pedig a kisebbségi műsorok még hozzáteszik a saját válogatású híreiket.

Nem fog ez leépítést eredményezni?

– Nem, csupán azt fogja eredményezni, hogy a szerkesztéspolitika jobban kifejezésre jut minden műsoron. Tehát ha azt mondjuk, hogy ezek a VRTV hírei, akkor azok egységesek lesznek minden nyelven, azzal, hogy minden kisebbségnek joga lesz a hírtömböt kibővíteni akár az anyaországára vonatkozó hírekkel, akár a saját nemzeti közössége vajdasági híreivel. A kisebbségi vonatkozású hírek is bekerülnek az egységes rendszerbe, és a többségi nemzet is hírt adhat róluk, amennyiben közérdekűnek tartja azokat.

Mikor lépnek életbe ezek az újítások?

– Szeptembertől már alkalmazni kell az új szerkezeti felépítésre vonatkozó dokumentum első lépését, amely az öt kisebbségi szerkesztőségre vonatkozik, a fennmaradt öt nyelvre még nincsenek kitűzve a határidők, de fokozatosan megpróbáljuk a többi kisebbségi szerkesztőséget is integrálni, oly módon, hogy jobban tudják kihasználni a meglevő kádereket. Tehát lesznek olyanok, akik mind a két médiumnál (rádió, tv) dolgoznak, de ugyanakkor, akik ezáltal felszabadulnak, vagyis nem dolgoznak az egységes hírműsoron, szakosodhatnak a saját területeikre, és ezáltal növelhető lesz azoknak a törvényesen előírt tartalmaknak a megléte, amelyek ebben a pillanatban még nem foglalták el a helyüket a műsorrácsban. Gondolok gyermekműsorokra, idegenforgalmi műsorokra, hasonlókra. Nagyon bízom benne, hogy ha már kikristályosodik az új szerkezeti felépítés, lesznek még olyan ötletek és kezdeményezések, amelyek a műsorkínálat bővítését, javulását szolgálják. Felül kell vizsgálni, melyek azok a műsorok, amelyek felett eljárt az idő, meg kell nézni, milyen irányba fordult el a célközönség érdeklődése. Fontos elmondani, hogy a magyar közmédia kezdeményezésére talán sikerül közvélemény-kutatást elvégezni a határon túli területeken is a hallgatói szokásokról és elvárásokról. Megpróbálunk olyan kérdéseket is beépíteni ebbe a kutatásba, amelyek sok mindenre választ adnának.

A magyar szerkesztőség létszámát illetően remélhetünk-e javulást?

– Nincs elég újságírónk továbbra sem, úgy néz ki, amennyiben a jelenlegi álláspontokat elfogadja a felsőbb vezetőség, akkor lehetőség lesz még néhány fiatallal kibővíteni a szerkesztőséget, ez kb. 45 főt jelentene, jelenleg pedig 39-en készítik a rádió 24 órás műsorát.