Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője szerint az orosz hadsereg átfogó benyomulása fenyegeti Ukrajnát. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, Andrij Parubij szerdai kijevi sajtóértekezletén közölte, hogy az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, továbbá csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határoknál. Kijelentette, hogy ezek közül két alakulat van közvetlenül Ukrajna északi határánál, ahonnan állítása szerint néhány óra alatt elérhetik a fővárost, Kijevet.
Orosz katonák az egyik krími ukrán támaszpont előtt (Fotó: Beta/AP)
Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy szerdára virradóra az Ukrán Biztonsági Szolgálat Herszon megyében leleplezte az orosz hadsereg egyik felderítő csoportját, és letartóztatta tagjait. Mint az SZBU sajtóközpontjában közölték, a felderítők feladata adatgyűjtés volt a megyében az ukrán hadsereg elhelyezkedéséről és készültségi fokáról.
A Krím félsziget kapcsán Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök azt mondta, hogy az ukrán hadsereg ott nem fog fellépni, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát.
Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, amelynek megtartásáról szavai szerint „a Kreml irodáiban” döntöttek. „Ez egy komédia, a Krím lakosságának többsége bojkottálni fogja ezt a provokációt” – jósolta, de hozzátette, hogy a Krímet ellenőrző katonáknak eszük ágában sincs rendesen megszervezni a referendumot, s nem haboznak majd hamis adatokat közölni az egyes szavazóhelyiségekből.
A krími hatóságok napokon belül saját tulajdonba veszik a Krím félsziget területén működő ukrán állami vállalatokat, magáncégekre az intézkedés nem vonatkozik – közölte Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese.
Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az Európai Uniót is hátrányosan érintheti, ha kemény szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen – fejtette ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt frakcióülésén. A tanácskozás részvevőinek beszámolója alapján német hírportálok azt írták, hogy Angela Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban: nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel.
Az uniós tagállamok képviselői elfogadták azt a szankciós keretet, amelynek alapján célzott intézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat vezethet be az Európai Unió azokkal szemben, akik felelősek Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért – közölték diplomáciai források.
Közös nyilatkozatban szólították fel a világ hét legfejlettebb ipari államának (G7) vezetői és az Európai Bizottság (EB) elnöke Oroszországot, hogy ne támogassa tovább a Krímben megtartandó népszavazást, amelynek eredményét nem fogják elismerni.
