Kijev kész tárgyalni Moszkvával, ha az kivonja csapatait

Ukrajna kész tárgyalni az orosz kormánnyal, de ehhez Moszkvának ki kell vonnia csapatait, és be kell tartania az általa aláírt megállapodásokat – közölte Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő pénteken. Az ukrán határőrség szerint ugyanakkor a kivonulás helyett Oroszország megduplázta erőit a Krím félszigeten. Jacenyuk leszögezte, hogy „Ukrajna soha nem lesz Oroszország alárendeltje”. Arra szólította fel Moszkvát, hogy kezdjen el új típusú kapcsolatokat építeni Kijevvel.

Az esetleges enyhülésnek ellentmond, hogy az ukrán határőrszolgálat szerint már mintegy 30 ezer orosz katona tartózkodik a Krím félszigeten, szemben a hét eleji 15 ezerrel. Kijev szerint a napokban fegyveresek ezrei érkeztek a térségbe, és elfoglalták állásaikat a félsziget különböző pontjain. A félszigetre sikerült bejutnia az ukrán hadsereg egyik különleges egységének is. A 25. dnyipropetrovszki légideszant dandár felderítő-diverziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva.

Eközben az orosz törvényhozás felsőházának elnöke azt mondta, hogy a ház támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását. Matvijenko azt állította, hogy Ukrajnában nincsenek meg a feltételek a tisztességes és törvényes választások megtartásához.

Az ukrán választási bizottság alelnöke viszont a krími népszavazás realitását kérdőjelezte meg. Andrij Mahera kifejtette: ilyen rövid idő alatt nem lehet összeállítani a választói névjegyzéket, és Ukrajnában nincs meg a törvényi háttere annak, hogy helyi népszavazásokat tartsanak. Jacenyuk kormányfő – Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfőhöz hasonlóan – illegálisnak és alkotmányellenesnek nevezte a népszavazást. A krími parlament elnöke, Vlagyimir Konsztantyinov viszont azt állította, hogy a kijevi választási bizottság nem tudja megakadályozni a népszavazás megtartását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője mindenesetre tagadta, hogy Moszkva irányítaná az ukrajnai eseményeket. Dmitrij Peszkov azt mondta, ennek az ellenkezőjéről van szó: Oroszországtól kértek segítséget, és ezt nem hagyhatja figyelmen kívül.

AZ EBESZ MEGFIGYELŐI ISMÉT NEM JUTOTTAK BE A KRÍMBE

Hosszas próbálkozás ellenére pénteken sem jutottak be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői a Krím félsziget belsejébe. A nemzetközi csoport vezetője, Ács Gábor az MTI-nek elmondta: visszatérnek táborukba, Herszonba. Hozzátette: az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik.

Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor pénteken közleményben bírálta az EBESZ-t, amiért a szervezet megfigyelői a krími hatóságok hivatalos meghívását be nem várva próbáltak bejutni a félszigetre.

GAZPROM: LEÁLLHAT A GÁZELADÁS UKRAJNÁNAK

A Gazprom arra figyelmeztette Ukrajnát pénteken, hogy leállíthatja a gázexportot, ha nem rendezi gázszámláját.

Ezt megelőzően Alekszej Miller, a Gazprom vezetője bejelentette, hogy Ukrajna nem rendezte az Oroszországgal szembeni februári gázszámláját a pénteki, végső határidőig. Alekszej Miller azt mondta, hogy Ukrajna teljes kifizetetlen gázszámlája így már 1,89 milliárd dollár.

MÁST MOND A FEHÉR HÁZ ÉS MÁST A KREML

Péntekre virradóra az ukrajnai helyzetnek szentelt egyórás telefonbeszélgetést folytatott ismét, hat nap leforgása alatt már másodszor Barack Obama és Vlagyimir Putyin, s míg a Fehér Ház közleményében azt emelte ki, hogy az amerikai elnök a diplomáciai rendezés menetrendjének elfogadására próbálta rávenni tárgyalópartnerét, a Kreml tájékoztatója a válság megítélésében és okaiban fennálló nézeteltérésekre helyezte a hangsúlyt.

A Fehér Ház szerint Obama közölte Putyinnal, hogy Oroszország krími cselekedeteivel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, ami arra késztette Washingtont, hogy európai partnereivel összehangoltan válaszlépéseket tegyen.

A Kreml által kiadott közlemény szerint Obama és Putyin telefonbeszélgetése során felszínre kerültek a válság megítélésével és keletkezésének okaival kapcsolatos nézeteltérések. Putyin hangsúlyozta, hogy az alkotmányos puccs révén hatalomra került, „össznemzeti mandátumot nélkülöző” kijevi vezetés teljesen törvénytelen megoldások elfogadására próbálja rákényszeríteni Ukrajna keleti és délkeleti régióit. Az orosz államfő leszögezte, hogy országa nem tudja figyelmen kívül hagyni az ezzel összefüggő segélykéréseket, és a nemzetközi joggal teljesen összhangban cselekszik.

Az amerikai képviselőház eközben nagy többséggel jóváhagyott egy egymilliárd dolláros hitelgaranciát Ukrajna számára. Washington célja „enyhíteni az ukrán lakosságnak az energiaárak állami támogatásának tervezett kurtítása miatt súlyosbodó terhein”.

ÚJ KORMÁNYKOALÍCIÓRÓL TÁRGYALNAK KIJEVBEN

Kijevben állítólag tárgyalások indultak egy új kormánykoalíció létrehozásáról a Julija Timosenko vezette Haza párt és a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogató Régiók Pártja között. A Vesztyi napilap szerint a koalíció tervét már a napokban bejelenthetik „Kelet és Nyugat együtt” hívószóval, és Timosenko a két párt közös jelöltje lehet a május 25-ei előre hozott elnökválasztáson.

MOSZKVA: KITERVELT BELÜGYI AKCIÓ VOLT AZ ORVLÖVÉSZEK BEVETÉSE

A Haza párt egyik képviselője, Hennagyij Moszkal eközben azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat előre kitervelt akciója volt, hogy februárban Kijevben mesterlövészek lőttek agyon tüntetőket és rendőröket egyaránt. Szerinte a mesterlövészek utasítást kaptak, hogy ne csak tüntetőket, de rendőröket is lőjenek agyon.

Egy internetre kikerült telefonbeszélgetésben Urmas Paet észt külügyminiszter arról számolt be Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, hogy helyszíni források szerint ugyanolyan lövedékekkel öltek meg rendőröket és tüntetőket. Erre hivatkozva a tüntetések után kormányra került erők bírálói azt állították, hogy valójában a demonstrálók gyilkoltak.

Dmitro Jaros, a tüntetésekben aktívan részt vevő radikális nacionalista Jobboldali Szektor vezetője bejelentette, hogy indulni kíván az elnökválasztáson. Az orosz állami média szerint a szervezet pénteken azt követelte a kijevi hatóságoktól, hogy nyissák meg a fegyverraktárakat önvédelmi csapataik számára, arra hivatkozva, hogy „részt kell venniük Ukrajna területi épségének biztosításában”.

HADGYAKORLAT KÁRPÁTALJÁN

Kárpátalján a hadsereg ott állomásozó egységei hadgyakorlatba kezdtek pénteken, míg Ungváron a megye új kormányzóját támogató nagygyűlést tartottak. Valerij Luncsenkó beiktatására a kormánykoalíció három pártjának tíz parlamenti képviselője érkezett Ungvárra, akik azt hangsúlyozták, hogy meg kell akadályozni Viktor Baloga – parlamenti képviselő, helyi oligarcha – „klánját” abban, hogy „feudális” hatalmat gyakorolhasson Kárpátalján.

ORBÁN UKRAJNA EURÓPAI INTEGRÁCIÓJÁT SÜRGETI

Orbán Viktor magyar kormányfő Ukrajna európai integrációját és a válság tárgyalásos megoldását sürgette Dublinban, az Európai Néppárt kongresszusán. Európának ki kell állnia a demokratikus értékek mellett az ukrán választások után is – hangsúlyozta a kormányfő, megismételve korábbi állásfoglalását, miszerint az EU-nak vízummentességet kellene adnia az ukrán állampolgároknak.