Az ukrán parlament tegnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország – kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Szentpéterváron előállítanak egy tüntetőt, aki az ukrajnai orosz beavatkozás ellen tiltakozik (Fotó:Beta/AP)
Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély, és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazattal fogadta el a 450 tagú törvényhozás. A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része.
A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak azért, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére. A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek bevonásával.
Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna „részlegesen” lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légi közlekedés ellenőrzését is. Az ukrán–orosz határ lezárását érintő kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek, és agresszió esetén életbe léptetik.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna „a katasztrófa szélén áll” az orosz „hadüzenet” következtében. „Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet az országomnak” – mondta a kormányfő. „Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából.” Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs semmi alapja az Ukrajna elleni katonai agresszióra. Úgy vélte, az utóbbi napokban végrehajtott provokációkkal Moszkva az „orosz fegyveres kontingens” krími jelenlétét akarja legalizálni.
A félszigetről érkező jelentések szerint a felségjelzést nem viselő orosz katonák ellenőrzésük alá vonták a Krím legfontosabb pontjait az elmúlt napokban, és körbezárták az ukrán alakulatokat. Az orosz hírügynökség úgy tudja, hogy az ukrán hadseregből katonák állnak át „a helyi önvédelmi erők” oldalára. A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja alakulatát, és vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait.
Turcsinov ideiglenes államfő szerint a helyzet rendkívül feszült. „Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket” – mondta.
Mentik az ukrán hadiflottát
Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak – jelentették be egy közleményben. A tájékoztatás szerint a kercsi és a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, amelyeket Odesszába és Mariupolba irányítottak. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet – hangsúlyozza a határőrség közleménye. Az ukrán hadiflotta Szevasztopolban állomásozó tíz hadihajója lojális a kijevi kormányhoz – állítják a fővárosban.
Behívják a tartalékosokat is
Ukrajna biztonságának és területi integritásának szavatolása érdekében mozgósítják a tartalékosokat – jelentette be Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a televízióban. A fegyveres erők riadókészültségét már szombat este elrendelte az államfő.
A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel tegnap Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. Az állami szerveket és civilszervezeteket arra hívta fel, hogy „működjenek egy csapatként”, mert szerinte a jelenlegi helyzetben a fegyelem, a felelősség és az egység megtartása a legfontosabb.
Kijev külső segítséget kérhet
Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért – mondta tegnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.
„Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött” – jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet.
„Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok óráról órára növekednek, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni” – tette hozzá.
Szergejev a ma kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket.
A beavatkozás ellen és mellette is tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron
Oroszország ukrajnai beavatkozása ellen néhány százan tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron tegnap, míg a hatalom és az Ukrajnában élő oroszok támogatására több tízezer ember vonult fel a két nagyvárosban. Az orosz hatalom pártján és az Ukrajnában élő oroszok támogatására a rendőrség adatai szerint legalább 27 ezer ember vonult fel az orosz főváros központjában. Szentpéterváron ugyanezzel a céllal 15 ezres felvonulást tartottak.
A hatalmat támogatók, valamint a háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen tüntetők akciói közepette az orosz állami sajtó, élén a televíziós csatornákkal, napok óta azt a meggyőződést erősíti, hogy Oroszországnak meg kell védenie a Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten élő orosz honfitársakat az új ukrán hatalomtól, főként a radikális, valamint fasiszta eszméket követő ukrajnai szervezetektől.
Putyin–Obama-telefonbeszélgetés a rendkívüli helyzetről
Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetés során.
Egy helyi lakos pózol az orosz katonák között egy Szimferopol melletti haditámaszpont előtt (Fotó:Beta/AP)
A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta: „Ha továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére.” Elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján.
A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország „egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót”.
Kerry elítélte az orosz agressziót
John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte Oroszország „hihetetlen agresszióját” Ukrajna ellen. Kerry szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „elképesztő, szándékos döntést” hozott egy másik országba történő behatolásról. „A XXI. században nem lehet XIX. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel” – mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.
Az amerikai diplomácia vezetője, aki az ABC és az NBC televíziónak is interjút adott, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek „nagyon komoly következményei lesznek” az Egyesült Államok és más országok vonatkozásában, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.
Rasmussen: Oroszország hagyjon fel a katonai akcióval!
A katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt tegnap kora délután. A dán politikus szerint Oroszország lépései Ukrajnában ellentétesek az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvekkel, és fenyegetést jelentenek Európa békéjére és biztonságára.
A főtitkár egyúttal megerősítette, hogy a NATO támogatja Ukrajna területi egységét, és azt, hogy az ukrán nép külső beavatkozás nélkül dönthessen a saját jövőjéről.
London felfüggeszti előkészületeit a G8-csúcsra
Nagy-Britannia felfüggeszti előkészületeit a nyolc vezető ipari hatalom (G8) Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére az ukrajnai fejlemények miatt – mondta tegnap a brit külügyminiszter. William Hague, aki tegnap Kijevbe utazott, indulása előtt a BBC-nek kijelentette: London – hasonlóan más G8-országokhoz – nem vesz részt a tervezett csúcsértekezlet következő héten esedékes előkészítő tárgyalásain.
A G8-csoport soros elnöki tisztségét az idén Oroszország tölti be.
Hague tegnapi nyilatkozatában kijelentette: sérült Ukrajna szuverenitása és területi integritása, és „ez nem lehet a módja nemzetközi ügyek intézésének”.
Steinmeier: Európa szétszakadása fenyeget
Európa szétszakadásával fenyegető helyzet alakult ki a krími válság miatt a német külügyminiszter szerint. Frank-Walter Steinmeier tegnapi berlini közleményében kiemelte: Németország „a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől”.
„A feszültség növekedésének rendkívül veszélyes útjára kerültünk, de még meg lehet fordulni és meg lehet akadályozni Európa szétszakadását.” Ehhez az kell, hogy ne tegyen senki „provokációként értelmezhető lépéseket” – tette hozzá a német külügyminiszter.
