Aleksandar Kravić, a VSZL városi bizottságának elnöke elmondta, hogy a párt fennállása óta nagy hangsúlyt fektetett a többnyelvűség megőrzésére.
– Európában kevés olyan régió van, ahol ilyen szinten fennmaradt a többnyelvűség, mint Vajdaságban. A többnyelvűség problémáját sokan megkérdőjelezték az elmúlt 20 évben, de a VSZL mindig kiállt mellette, ezt látni lehetett a plakátjainkon, fellépéseinken. Sokan a választások előtt húzzák elő a többnyelvűség fontosságát, aztán amikor véget ér a kampány, elfelejtik, mit ígértek. A tartományi képviselőház 2000 és 2004 közötti időszakban a VSZL indítványára hatodik nyelvként bevezette a horvát nyelvet hivatalos használatba. A vajdasági kisebbségek számára fontos, hogy anyanyelvükön értekezzenek, tanuljanak, mert ez a nemzeti identitásuk megőrzésének alapja. A VSZL a háborús időszakokban is kiállt a kisebbségek mellett, akkor is, amikor zömében a kisebbségek soraiból toborozták a katonákat a frontra. A VSZL öt köztársasági parlamenti képviselőjéből ketten a kisebbségek soraiból kerültek be, Olena Papuga, aki ruszin nemzetiségű, és Csizik Károly, aki magyar – mondta Kravić. Hozzátette, gondot jelentenek a háborús időkből visszamaradt nacionalista berögződések is, sokszor tapasztalhattuk, hogy Újvidék bejáratánál a helységnévtáblán átfirkálták a nem szerb nyelvű feliratokat, ezt tavaly a VSZL aktivistái több alkalommal is eltávolították.
Olena Papuga, a VSZL köztársasági képviselője kifejtette, a ruszinok 260 éve élnek Vajdaságban, és az idén ünnepelték a ruszin nyelvű oktatás 260. évfordulóját.
– A kisebbségek számára óriási jelentősége van az anyanyelvnek, ma azonban nem fordítanak kellő figyelmet erre. A vajdasági kisebbségek anyanyelvű oktatása nincs a megfelelő színvonalon. A VSZL a köztársasági parlamentben beadványaival azt szorgalmazta, hogy a vajdasági kisebbségek más bánásmódban részesüljenek. Jelenleg a kisebbségek nyelvén folyó fakultatív oktatás csak választható, és nem osztályozzák, ezt meg kell változtatni. Az asszimiláció az utóbbi 20 évben felerősödött, egyre kevesebben beszélik anyanyelvüket. Ezenkívül nagy gondot jelent a kisebbségi oktatás terén a tankönyvek hiánya. Alacsony példányszámú tankönyvekről van szó, és ezeket csak a Tankönyvkiadó Intézet adhatja ki, a magánkiadóknak nincs joguk erre. A köztársasági költségvetésben nem létezik elkülönített pénz a kisebbségi tankönyvek kiadására, ezért mindig csak ígéret szintjén marad minden évben. A matematikai érettségi felmérők eltértek a többségi nemzet tudásfelmérőitől, erre rámutattam a köztársasági parlament ülésén is, és feltettem a kérdést a képviselőknek: vajon más nyelven másként kell számolni? Azt a választ kaptam, hogy a feladatok a nehézség szempontjából ugyanazon a szinten voltak – mondta Papuga.
Hozzátette, nagy gondok vannak a hivatalos nyelvhasználattal is, sok bíróságot megszüntettek, például Pancsován is a fellebbviteli bíróságot. Ott használatban voltak a kisebbségi nyelvek is, de most a pancsovaiak Belgrádba járnak, ahol csak szerb nyelven intézhetik ügyeiket.
– A most készülő tankönyvekről szóló törvény tervezetében újra kizárólag csak a Köztársasági Tankönyvkiadó jogában áll majd a kisebbségi tankönyvek nyomtatása, ami teljesen diszkriminatív módon viszonyul ehhez a problémakörhöz. Miért van az, hogy a többségi nemzet tankönyveit mások is kiadhatják, nyomtathatják? Sajnos nincs meg az akarat, hogy ezt megoldják. Annak idején, amikor Vajdaságnak saját tankönyvkiadója volt, többnyelvű szakszolgálat működött, sosem volt probléma – magyarázta Papuga.
Csizik Károly a VSZL köztársasági képviselője elmondta, az említett problémák mellett nagy gondot jelent a globalizáció, mert egyre többen használják az angol nyelvet.
– Azok, akik távol élnek az anyaországuktól, egyre nehezebben értekeznek, beszélik anyanyelvüket. A VSZL mindig arra törekedett, hogy a kisebbségek érvényesülhessenek anyanyelvükön, a tartományi képviselőházban használatban vannak, viszont a köztársasági képviselőházban nincsenek használatban a kisebbségek nyelvei. Ennek ellenére egyszer, amikor Koszovóról volt szó, magyarul szóltam a köztársasági képviselőkhöz – mondta Csizik.
