2024. május 4., szombat

Orbán: Egy felívelő korszak küszöbén állunk

A hétvégén megtartotta tizenhatodik évértékelő beszédét a magyar kormányfő

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll, ezért az április 6-ai parlamenti választáson újra meg kell mutatni: „erősek és egységesek vagyunk” – fogalmazott a kormányfő vasárnapi évértékelő beszédében.

Orbán Viktor: Erősek és egységesek vagyunk (Fotó: MTI)

Orbán Viktor: Erősek és egységesek vagyunk (Fotó: MTI)

A miniszterelnök hét héttel az országgyűlési választás előtt tartott, tizenhatodik évértékelő beszédében, a telt házas Millenáris Teátrumban azt mondta: a magyar gazdaság több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket, mint ma. Magyarországon negyven év után először csökken a rezsi, emellett nő a foglalkoztatottság és a minimálbér, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, bővül a gazdaság, a kormány megvédi, sőt növeli a nyugdíjak értékét, és évek óta három százalék alatti a költségvetés hiánya – sorolta az eredményeket a kormányfő.

Orbán Viktor kitért a 2010-es választási győzelmükre is, amelyet úgy jellemzett, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, húsz év alatt a második.

A kormányfő szerint a magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, amiért köszönetet mondott Schmitt Pál akkori köztársasági elnöknek. Azt mondta, kormányának legfőbb célja a közösség megerősítése volt, mert a sikeres Magyarország feltétele az erő, az életerős állam és a cselekvőképes kormány. Szerinte Magyarország mára „lelkében és szellemében is megfiatalodott”, már nem az az ország, mint amelyik négy éve volt.

„Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek. Már ha a szavazók is úgy akarják” – mondta.

Szólt arról is, hogy a multik és a fogyasztók, a bankok és a devizahitelesek közötti konfliktusokat nem ők robbantották ki, már a kormányváltáskor is folyamatban voltak, és Magyarország mindenhol vesztésre állt. „2010-ben azt kellett eldöntenünk, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége” – hangoztatta. „Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az időskor biztonságát” – mondta.

Orbán Viktor úgy látja, két út áll Magyarország előtt, két erő között választani, „a második rendszerváltás” ereje és a posztkommunista rendszer között, a jövő és a múlt, „a jövőépítés és a posztkommunista restauráció” között.

Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll – folytatta –, „ezt kell most átlépnünk együtt”, amihez ki kell tartani a „keresetlen, világos és egyenes beszéd mellett”, és nem szabad visszacsúszni a „hímezés-hámozás, egyfelől-másfelől” világába, ahol egy „ordas nagy hazugságról” azt mondják, nem bontották ki az igazság minden részletét, és „ahol a képünkbe vághatják, hazudtunk reggel, éjjel meg este”.

A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde egy „hazug és gyáva beszéd volt, amelyből csak a valóság és az emberek mai gondjai hiányoztak”. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: a középosztály folyamatosan gyengül, a szegénység pedig nemcsak bővül, hanem mélyül is.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt úgy fogalmazott: ez az ország tényleg nem olyan, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt, és az is igaz, hogy április 6-án múlt és jövő közül kell választani, azaz „a Horthy-korszak restaurációja, vagy az európai, szabad, modern és igazságos Magyar Köztársaság között”.

A Jobbik szerint a miniszterelnök évértékelő beszédében elhangzottakkal ellentétben a második Orbán-kormány ténykedése nem sikertörténet, hiszen félmillióan kivándoroltak az országból, nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, nem javult a közbiztonság és az elszámoltatás sem történt meg.

Az LMP szerint Orbán Viktor beszéde elszámolásnak „rettenetesen kevés”, kampánybeszédként pedig arról tanúskodik, hogy a kormányfő egy „párhuzamos valóságban él”. Schiffer András frakcióvezető szerint a miniszterelnök beszédében nem adott számot a trafikmutyiról, a földrablásokról és a Közgép-beszerzésekről, valamint arról, hogy az elmúlt négy évben „csak azért nem úszott az ország a korrupcióban, mert a korrupciót törvényesítették”.

A KDNP szerint egy sikeresebb, jobban működő Magyarország képét vázolta fel Orbán Viktor miniszterelnök beszédében. A kisebbik kormánypárt egyetért azzal a helyzetelemzéssel, miszerint szövetségben a Fidesszel sikerült olyan kormányzatot biztosítani az országnak a ciklusban, amely mind belső-, mind külső fenyegetettség idején is stabilan helyt állt. A KDNP szerint minden magyar ember sikere, hogy helyre állt a munka becsülete, hogy csökkent a rezsi és hogy már a magyar családok helyzete is össze nem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.