Madridban csodálatos módon „megvilágosodott” a parlament, és olyan törvényt fogadott el, amely korlátozhatja az igazságszolgáltatást. A héten megszavazott jogszabály szerint az emberi jogok megsértésével gyanúsítottak közül a spanyol bíróságok csak azokkal szemben járhatnak el, akik az országban tartózkodnak. A külföldön élőket viszont békén kell hagyniuk, ügyükben – a korábbi gyakorlattól eltérően már – nem vizsgálódhatnak, intézkedhetnek.
A héten elfogadott döntés meglepetést keltett, hisz Spanyolország eddig arról volt ismert, hogy – az egyetemes törvénykezés alapelveit 1985-ben elfogadó parlamenti döntésére hivatkozva – élen járt az ilyen bűncselekmények elleni küzdelemben, bárhol is éltek annak kiötlői, végrehajtói. (Augusto Pinochet, chilei exelnököt, a 17 évig tartó katonai diktatúra vezető tábornokát is spanyol kezdeményezésre vették őrizetbe 1998-ban Londonban.)
A törvény megszavazása előtt egy nappal kezdeményezte a spanyol legfelsőbb bíróság az Interpolnál, hogy a 190 országban jelen levő globális rendőri szervezet adjon ki nemzetközi elfogató parancsot öt korábbi kínai vezető, köztük a jelenleg 87 éves Csiang Cö-min exelnök és a nála két évvel fiatalabb Li Peng volt kormányfő ellen. A nemzetközi elfogatóparancs lehetővé teszi, hogy a gyanúsítottakat az Interpol bármelyik tagországában előállítsák.
Ismael Moreno, a legfelsőbb bíróság tagja szerint a testület – két jogvédő csoport és egy tibeti származású spanyol állampolgár indítványára – azért fordult ilyen kéréssel az Interpolhoz, mert a gyanú szerint az „ötöknek” köze lehet a Tibetben (kínaiak által) végrehajtott népirtás és emberiség ellenes bűncselekményekhez. A jogvédők azt állítják, hogy Csiang Cö-min – Kína elnökeként – olyan erőszakos családtervezési politikát támogatott, melynek következtében 1993 és 2003 között tibeti nőket kényszerítettek abortuszra és sterilizálásra.
Peking azonnal visszautasította, hogy bűnt követett volna el Tibetben, amelyet a kínai hadsereg 1950-ben kebelezett be. A kínai külügyminisztérium „mély elégedetlenségét és ellenkezését” hangoztatta a spanyol legfelsőbb bíróság határozata miatt. Hua Csun-jing külügyi szóvivő figyelmeztetett: az ügy árthat Madrid és Peking viszonyának, és a kétoldalú kapcsolatok fejlődési irányát is befolyásolhatja. Kifejezte reményét, hogy a spanyol kormány megfelelően kezeli az esetet.
Szavát meghallották Madridban, és a parlament még aznap elfogadta a törvényt, amely szerint emberjogi ügyekben a hazai bíróságok csak a spanyol területen tartózkodó érintettekkel szemben járhatnak el. Sokan ezt úgy értelmezték Spanyolországban és másutt is, hogy Madrid fejet hajtott és meghunyászkodott Peking előtt.
Thubten Wangchen, a barcelonai székhelyű Tibet Háza Alapítvány elnök-igazgatója szerint minderre azért kerülhetett sor, mert a kínai kormány óriási nyomást gyakorolt Spanyolországra. Wangchen számára egyértelmű, hogy jelen esetben Peking kényszerítette rá a Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök vezette konzervatív kormányt a törvény megváltoztatására.
A jogszabály elfogadása után Madrid magyarázkodik. A kormány vezető erejét adó jobbközép Néppárt (PP) azt állítja, hogy az egyetemes joghatóság, illetve törvénykezés elve – amelynek alapján a legfelsőbb bíróság az öt volt kínai vezető ellen a nemzetközi elfogató parancs kiadását is kérte – ígéretesnek tűnt, a valóságban azonban eddig csak diplomáciai konfliktusokat okozott Madridnak.
