„Össze kell húzni a nadrágszíjat”

A képviselő-testület ülésén kiderült, a jövő évi költségvetésben nem sok pénz jut fejlesztésre

mh

2013. december 31., 10:00

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Másfél órás késéssel kezdte meg munkáját hétfőn a városi képviselő-testület. Az előre bejelentett 70 napirendi pont mellé további határozatokat tűztek napirendre, ugyanakkor az ülést megpecsételte a Szerb Haladó Párt képviselőinek megosztottsága is. Gojko Radić bejelentette, hogy hét képviselő jóváhagyásával Ilija Maravić helyett ő került az SZHP képviselői csoportjának élére, ám mint arra Radmilo Todosijević, a képviselő-testület elnöke rámutatott, addig, amíg nem folytatják le a hivatalos eljárást, erre a váltásra nem kerülhet sor. A párton belüli viszály csak a költségvetés kapcsán folytatott vita körül bontakozott ki igazán.

Fotó: Molnár Edvárd

A képviselő-testület a késést követően az elkövetkező egy órában a napirend bővítését végezte, végül elkezdték az érdemi munkát. Döntést hoztak az 1990. augusztus 17. utáni fegyveres akciókban részt vett katonai hadirokkantak, illetve az elesettek családjainak közműdíj-fizetési kötelezettségei részleges eltörléséről, amely szerint az ebbe a kategóriába tartozókat felmentik a közműdíj-kötelezettségek 50 százaléka alól, amely alól kivételt képez a távfűtés, valamint a Szabadkai Gázművek szolgáltatásai. Petar Balažević, a Demokrata Párt képviselője módosítási indítványt nyújtott be, amellyel kezdeményezte ennek a két szolgáltatásnak a fizetési kedvezményeit is, ám a képviselők többségi szavazattal elvetették azt. Aleksandra Bukvić, az Önálló Szociáldemokraták képviselői csoport tagja kiemelte, ez az első lépés, hogy a következő fázisban ne csak a hadirokkantakat, hanem a háborús veteránokat is felismerjék mint szociális kategóriát. László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom képviselője rámutatott, nem kellene külön kategóriákat megállapítani, hanem szociális kártyákat kellene osztani azoknak, akik segítségre szorulnak. Ezzel az ötlettel Nenad Ivanišević, a DP képviselője is egyezett, mint mondta, fontos lenne pontosan definiálni a szociális kategóriákat, és a szociális kártyák kiosztására is lehetőség nyílna, ami merőben megkönnyítené a rászorulók boldogulását. Ez a napirendi pont személyeskedő vitát váltott ki Almási Szilárd, az LDP–.Most képviselői csoport tagja, valamint Dušan Stipanović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője között, ugyanis Almási az SZSZP-t tartja főbűnösnek azért, hogy a kilencvenes évek következményeként a hadirokkantak most a szociális kategóriába tartoznak, ugyanakkor Stipanović szélsőségesnek nevezte Almásit, akitől ő annak idején védte a várost.

Vitát váltott ki a közvállalatok ez évi működési tervének módosítása, amikor a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat éves mérlegét elemezték a képviselők. Mint kiderült, számos visszaélés történhetett ebben a közvállalatban, amikor Nikola Milićević, az SZHP képviselője elmondása szerint éveken keresztül egyesek saját gépkocsijukat tankolták a közvállalat számlájára. Mint kiemelte, a képviselők soraiban is ülnek olyanok, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Kerekes László, a VMSZ képviselője pedig elemezve a 2011-es, a 2012-es és az idei évet, rámutatott, a választás évében ugyanazokért a szolgáltatásokért kétszer több pénzt különítettek el, mint az idén. Ilija Maravić, az SZHP képviselője ugyanakkor azt emelte ki, hogy az Állami Számvevőszék elemzése is számos jogtalanságra és törvénytelenségre mutatott rá. A képviselők többsége egyezett azzal, hogy ebben a közvállalatban változásokra van szükség. Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője külön ülés megszervezését kérte ezen közvállalat helyzetének megvitatására, Ilija Maravić viszont egy külön bizottság megalakítását látta indokoltnak, amely megvizsgálná, hogyan került ez a közvállalat olyan helyzetbe, hogy több százmilliós adóssággal zárja az évet. László Gyula ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot a Szabadkai Gázművek és a Távfűtőművek Közvállalat ez évi működési tervének módosítása kapcsán. Mint mondta, a két közvállalat csak a fogyasztást kellene, hogy megfizettesse, ugyanis a karbantartási költségek mindenhol a világon a fogyasztás árába vannak bekalkulálva.

Két órás vita kísérte ugyanakkor a jövő évi városi költségvetés elfogadását. Miután Maglai Jenő polgármester ismertette a költségvetés fontosabb tételeit, rámutatott, hogy kisebb költségvetéssel számolhatunk a következő évben. Az megközelítőleg 4,5 milliárd dinár lesz, ami kevesebb, mint amivel a korábbi évben a város rendelkezett, így számos megszorításra kell számítani, és takarékosságra; valamint a közvállalatokat és közintézményeket is arra szólította fel, hogy racionalizálják kiadásaikat és legalább 5 százalékkal csökkentsék alkalmazottaik számát. Buckó György, a VMSZ képviselője kiemelte, kétségbeejtő, hogy a költségvetés 50 százalékát a korábbi években felhalmozott adósságok rendezése terheli. Szántó Róbert, a DP képviselője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés nem tartalmaz fejlesztést, a jelenlegi vezetőség teljesen lemondott a korábban ápolt fejlesztési tervekről, így nyoma sincs a palicsi akvapark, a zöld szökőkút, valamint a Jadran épülete felújításának, sem pedig az Y-ág kiépítésének. Mirjana Dmitrović, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésnek sugallnia kellene a fejlesztési politikát, ám semmilyen irányú fejlesztés a költségvetésből nem olvasható ki, amit annak hiányosságaként nevezett meg. Gojko Radić kihangsúlyozta, hogy ő nem szavazhat a költségvetés mellett, mert az egyeztetésnél nem kérték ki a teljes SZHP véleményét, őt kihagyták ebből. Végül a javaslatot 34 támogató, 20 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők felmentették több városi bizottság és tanács, illetve alapítvány elnökeit és helyetteseiket, valamint újakat neveztek ki a helyükre. Ugyanakkor bizalmat szavaztak a Szabadkai Rádió eddigi főszerkesztőinek is.

A képviselők estig üléseztek, napirendjükön szerepelt a Népszínház építésével megbízott bizottság jelentése, a Subotica-trans Utasszállító Közvállalat és a Palics-Ludas Közvállalat megbízott igazgatóinak kinevezése is.

László Gyula felhívta a képviselők figyelmét, hogy nem kellene kommerciális tartalmakkal megtölteni a Népszínházat, ugyanis az eredeti tervek ennek nem adtak helyet, és ha elfogadja a képviselő-testület, hogy a színház épületének egyharmada kommerciális tartalmat kap, nem tudja majd még annyira sem rábírni a szerződött feleket, a tartományi és a köztársasági hatalmat a szerződésben foglaltak betartására. Mint mondta, az önkormányzatnak követelni kell az illetékes szervektől, hogy tegyenek eleget a szerződésben foglalt, a Népszínház épületének építésének 45–45 százalékos finanszírozási kötelezettségének. Dušan Stipanović kiemelte, a polgároknak tudniuk kell, hogy a városvezetés mandátumának lejártáig nem fejeződik be az építkezés, de megígérte, mindent megtesznek azért, hogy az épületet legalább tető alá hozzák. A képviselők többségi szavazattal elfogadták a Népszínház építésének javaslatát, miszerint a színház 46 százalékban foglalhatja majd el az épületet, ugyanakkor az épület 17 százaléka járulékos szolgáltató-kereskedelmi tartalmat kap, 25 százalékát használhatják műszaki célokra, 12 százalékban pedig kombinált színházi és kommerciális tartalmat kap.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége