Tovább erősíti határőrizeti rendszerét az Európai Unió. A 2004 óta működő Frontex uniós határőrség a héten segítséget kapott: megkezdte a működését az új és közös európai határmegfigyelő, illetve határőrizeti rendszer (EUROSUR), amely a korszerű technikai eszközök, így műholdak, helikopterek vagy akár pilóta nélküli légi járművek, drónok adatait is felhasználja. Brüsszel abban bízik, hogy az EUROSUR révén biztonságosabbá válnak az unió külső határai, amelyeket ráadásul hatékonyabban is lehet majd védeni a bűnözők (pl. az ember- és a kábítószer-csempészek) ellen. A rendszer segítségével állítólag idejében lehet észlelni a tengeren érkező illegális bevándorlókat is, akiknek életét vészhelyzetben gyors beavatkozással meg lehet menteni.
Az EUROSUR-hoz egyelőre 18 uniós ország és Norvégia csatlakozott, a többi EU-tag 2014. december 1-jén kapcsolódik be a nagyszabású műveletbe, amelynek működtetési költségei az évtized végéig elérhetik akár a 244 millió eurót is.
A rendszer részeként a 18 tagországban és Norvégiában egy-egy nemzeti koordinációs központ kezdte meg működését, amelyekben több szakértő – közöttük határőr, rendőr, pénzügyőr, a parti őrség és a haditengerészet képviselője – dolgozik együtt. Ezek a centrumok folyamatosan kapcsolatban vannak egymással (egy összehangolt, összekapcsolt rendszerben), s azonnal tájékoztatják egymást a felügyeletük alá tartozó külső határszakaszon tapasztaltakról, veszélyekről, incidensekről, illetve egyéb fejleményekről. Ezenkívül javaslatokat is tesznek a válsághelyzetek gyors és hatékony megoldására (pl. menekülteket szállító hajó elsüllyedése esetén az utasok kimentésére).
Az adatok (a tagországokból) természetesen bekerülnek az uniós határőrség, a Frontex varsói központjának informatikai rendszerébe is, amely ezek alapján meghatározhatja a határokon átívelő bűnözés cselekvési területeit, de szükség esetén – egy-egy válságos helyzetben – közbe is avatkozhat, segítséget is nyújthat a bajba jutottaknak. Ezáltal meg lehet akadályozni az olyan tragédiákat, mint amilyen október elején az olaszországi Lampedusa szigetecske közelében történt, amikor több mint 360 afrikai menekült fulladt a tengerbe.
Brüsszel reméli, hogy az összehangolt munka eredményeként (vészhelyzetben) sokkal gyorsabb lesz az információcsere, és még idejében kiderül, hogy szükség esetén melyik hatóságnak kell eljárnia. Az illegális bevándorlókkal a Földközi-tengeren történt korábbi szerencsétlenségek esetén sokszor nem volt egyértelmű, vajon melyik ország mentőalakulatának kell a vízbe került menekülteken segíteni.
Az EUROSUR működésétől Brüsszel azt is elvárja, hogy a jövőben ilyen félreértések ne ismétlődjenek meg. Az új megfigyelőrendszerben ugyanis mindenki pontosan ismeri majd a részleteket, meg azt is, hogy kinek, mikor és hol kell beavatkoznia, s ezért ki lesz a felelős. Ennek köszönhetően – remények szerint – sok-sok emberi életet lehet majd megmenteni.
Alig kezdte meg működését, az EUROSUR máris néhány civil szervezet bírálatának a kereszttüzébe került. A Human Rights Watch ismert nemzetközi emberjogi szervezet azzal vádolja a Frontexet és az EUROSUR-t működtető EU-t, hogy a két rendszer segítségével valójában a menekülteket akarja távol tartani a kontinenstől.
Tavaly egyébként – az előző évhez képest – már a felére, mintegy 73 ezerre csökkent az EU-ba újonnan érkezett illegális bevándorlók száma. Mindazonáltal a menekültek áradata továbbra is komoly fejfájást okoz sok uniós országnak. A lakosság nem rajong az idegenből érkezettekért, sőt sokfelé egyre nagyobb az ellenszenv a menekültek iránt. A mintegy ötszázmillió lakosú közösség területén már 4–8 millióra becsült illegális migráns él. Főleg azokban az országokban néznek ferde szemmel rájuk, ahol a válság leküzdése végett bevezetett kormányzati megszorítások után romlott az életszínvonal, nőtt a munkanélküliség és az éhezők tábora, vagy megroppant a szociális és egészségügyi ellátórendszer.
