2024. május 8., szerda

Válaszút előtt az ország

Miša Brkić: Fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia Oroszország energetikai gyarmatává váljon

Vasárnap az első csövek összehegesztésével szimbolikusan megkezdődtek a Déli Áramlat kiépítésének munkálatai Sajkásszentivánon. Az államfő elmondása szerint közvetlenül 25 ezer, közvetett megbízatások révén 100 ezer dolgozót foglalkoztatnak majd a befektetésnek köszönhetően, melyet az államvezetőség az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági és energetikai kezdeményezéseként prezentált a nyilvánosságnak, s melynek értékét 1,9 milliárd euróra becsülik. Két, egy Horvátország és egy boszniai Szerb Köztársaság felé haladó elágazás építése is a tervek között szerepel, a Macedónia és Koszovó felé haladó vezetékek lefektetésén pedig egyelőre még töpreng a Gazprom. A szállítási költségek megfizettetése révén Szerbia évente 200 millió eurós bevételre tesz szert, igaz, mivel a Gazprom fizeti az áramlat szerbiai költségeinek egy részét hitel formájában, az első 175 milliót a kölcsön fedezésére kell fordítani. Miša Brkić gazdasági újságírót kérdeztük az invesztíció pozitív és negatív oldaláról.

Valóban olyan jelentős a Déli Áramlat szerbiai szakaszának kiépítése, mint ahogyan arról a vezetőség nyilatkozik? Egyesek a gazdaság megmentését látják a projektumban.

– Mivel az egész folyamatot politikai kontextusba helyezték, természetes, hogy politikailag el is túlozzák annak jelentőségét. Ami az áramlat gazdasági vonatkozásait illeti, azt a ténymegállapítást közölhetjük, hogy a Déli Áramlat – az északihoz hasonlóan – Oroszország és az európai uniós államok és nagyvállalatok között létrejött megállapodás eredménye, mely az európai államok és forgalmazók földgáz-ellátásának fenntartható stabilitását szolgálja. A Déli Áramlat tehát egy európai projektum a délkelet-európai államok számára, melyek vállalatai készek voltak bizonyos pénzösszeget áldozni a biztosnak mondható gázellátás érdekében. Szerbia ennek a szakasznak az útján helyezkedik el, amit szerencsés körülményként könyvelhetünk el.

Mi a haszna Szerbiának az áramlat kiépítéséből?

– Kétféle hasznot húz az ország. Egyrészt maga is biztosabb lehet abban, hogy nem lesznek gondok a földgáz-ellátással. A gázhoz az aktuális világpiaci áron tud majd hozzájutni, amely magasabb és alacsonyabb is lehet a jelenlegi árnál. Arra szeretnék rámutatni, hogy azok a kijelentések, melyek olcsó földgázt ígérnek az áramlat révén, teljesen megalapozatlanok. A másik konkrét hasznot a földgáz-tranzit költségeinek megfizettetése jelenti, ami valóban nem kis összeg.

Oroszország felé fordult-e most az ország, ahogyan azt sokan állítják?

– Azért emelték politikai szintre a történéseket, mert a hatalmi koalíción és általában véve az államvezetésen belül ütköző érdekek ezt eredményezték. Az első vezetékek összehegesztésének politikai dimenziója van, mely összehasonlítható azzal az ukrajnai döntéssel, mely elállt az uniós stabilizációs és társulási szerződés aláírásától, s az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal való vámunió mellett foglalt állást. Egyes szerbiai politikai erők, melyek az Oroszországhoz való közeledésben látják a perspektívát, a Déli Áramlat építési munkálatainak kezdetét is igyekeznek minél jobban kihasználni arra, hogy bizonyítsák: Szerbiának Keleten a helye és nem Európában. Egy politikai összeütközésről beszélünk, melynek oroszbarát részvevői az olyan személyek és kormánypolitika kiiktatásán dolgoznak, amelyik kiegyensúlyozottabb kapcsolatok megteremtésére törekszik Európával és Oroszországgal. Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter az egyik célpontjuk, mert maga is azt a politikát képviseli, amelyik tisztában van vele, hogy Szerbia nem tehet eleget minden orosz követelésnek, ha az európai úton kíván maradni, s tiszteletben akarja tartani az európai előírásokat.

Energetikai szempontból mennyire tette ki magát az állam most az orosz befolyásnak?

– Fennáll annak a veszélye, hogy Szerbia Oroszország energetikai gyarmatává váljon. Remélem azonban, hogy a jelenlegi és a jövendőbeli államvezetők és az állam európai integrációs útja is lehetővé teszik majd az orosz energetikai érdekek államérdekektől való világos elkülönítését, és sikerül elkerülnünk ezt a gyarmati viszonyt.