A szerbiai bunyevác nemzeti közösség hétfőn Tomislav Nikolić szerb államfő részvételével ünnepelte meg a szabadkai városháza dísztermében nemzeti ünnepét, az 1918. november 25-ei újvidéki nagygyűlés napját. Az államfőt Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, valamint a városi és a bunyevác elöljárók fogadták. A résztvevőket Suzana Kujundžić Ostojić, az ideiglenes Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte, megjegyezve, hogy minden nemzetnek vannak történelmi jelentőségű sorsfordulói. Hozzátette, hogy ilyen nap 1918. november 25-e is, amikor az újvidéki nagygyűlés során a bunyevác nemzeti közösség, a többi szláv közösséggel kikiáltotta Bácska, Bánát és Baranya Magyarországtól való elszakadását és a Szerb Királysághoz való csatlakozását. Szavai szerint a bunyevác képviselők a nemzeti közösségük jövője érdekében döntöttek így, a történelem azonban korántsem volt olyan kegyes hozzájuk, mint azt remélték.
– A második világháború után a kommunista hatalom megtiltotta, hogy bunyevácoknak valljuk magunkat. Helyette minden papíron, dokumentumon horvátoknak jegyezték nemzettársainak, és államosították vagyonunkat. Idegen identitást kényszerítettek ránk, és kinevették anyanyelvünket. A sebek máig sem forrtak be. Anyaországunkban sohasem volt könnyű bunyevácnak lenni, ma sem az. Ezért arra kérem az államfő urat, hogy a már három évszázada itt élő és hagyományaikat megtartó bunyevácoknak segítsen jövőt építeni – mondta Suzana Kujundžić Ostojić.
Beszédében megjegyezte, hogy az 1990-es évek után újból felvállalhatták nemzeti identitásukat, majd 2003-ban megalapították a Bunyevác Nemzeti Tanácsot, és évről évre egyre több bunyevác intézményt alapítottak Szabadkán, Zomborban, Újvidéken. Hozzátette, hogy mindennek megvannak az árnyoldalai is, hiszen az intézmények irodáit bérelni kell, és a képzett munkaerő helyett önkéntesek végzik sokszor katasztrofális helyzetben a rájuk bízott munkát.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere köszöntő beszédében kiemelte, azzal, hogy Tomislav Nikolić szerb államfő részt vett a bunyevácok nemzeti ünnepén, a szerb állam bebizonyította, hogy tiszteletben tartja a bunyevác nemzeti közösséget. Szavai szerint már csak azért is Szabadka a helyszíne a bunyevácok nemzeti ünnepének, mert itt élnek a legnagyobb számban bunyevácok, ez a város a bunyevác nemzeti közösség központja.
– A bunyevácok szabadságra való vágyása jellemezte az újvidéki nagygyűlést, és részt vehettek a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalapításában is. A történelem viharai által a bunyevác nemzeti közösség később számos nehéz pillanatot élt meg, de mégis megőrizte nemzeti öntudatát, hagyományait és kultúráját. A bunyevác nemzeti közösség a példája annak, hogy a történelmi nehézségek ellenére hogyan maradhat fent egy nemzet – mondta Maglai.
Hozzátette, hogy a szabadkai hatalomváltások ellenére a bunyevác közösség megerősödött, és részt is vett a legutóbbi helyi hatalom megalakításában. Úgy véli, az, hogy a szabadkai helyi hatalomban mind a négy nemzeti közösség képviselteti magát, egyértelmű jele annak, hogy a helyi politikum felfogása az, hogy csupán közös erővel tehetik jobbá a Szabadkán élő nemzeti közösségek életét.
– Remélem, hogy mindenkorra elmúlt az idő, amikor egy nemzeti közösséget megpróbáltak ellehetetleníteni, hiszen ma már mindenki bevallhatja nemzeti hovatartozását. Meggyőződésem, hogy Szabadkán a jövőben még termékenyebb lesz az önkormányzat és a különböző nemzeti tanácsok együttműködése. Lehetővé kell tennünk, hogy az összes nemzeti tanács, így a bunyevác is, érvényesíthesse a törvényben megfogalmazott jogait. Ebből a szempontból Szabadkának az országhatáron túl is példaképpé kell válnia – hangsúlyozta a polgármester.
Tomislav Nikolić szerb államfő beszédében kiemelte, az, hogy ma Szerbiában fennmaradt szinte az összes nemzet, amely 1918-ban élt ezeken a területeken, arról beszél, hogy az állam anyaként karolta fel a nemzeti kisebbségeket, megőrizve azok egyediségét, mindig felvállalva, hogy Szerbia legnagyobb kincse a különböző vallású, nemzetű, anyanyelvű és kultúrájú polgáraiban rejlik.
Tomislav Nikolić: Szerbia a bunyevácokat őshonos délszláv nemzetnek ismeri el (Fotók: Molnár Edvárd)
– Szerbia a bunyevácokat őshonos délszláv nemzetnek ismeri el. Önök nem szerbek, nem horvátok, hanem egy szláv nemzet, amely rendelkezik minden szükséges megkülönböztető jellel. Saját kultúrával, öntudattal, történelemmel és hagyománnyal – mondta az államfő.
Mint megjegyezte, a bunyevácok Vajdasághoz és Szerbiához, mint anyaországukhoz való tartozása kifejezett nemzeti és patrióta öntudatról tanúskodik. Ebből a szemszögből magától érthető, hogy a bunyevác nemzeti közösség visszakapta azt az emberi jogát, hogy szabadon felvállalhatja nemzeti hovatartozását.
– A helyi, a tartományi és a köztársasági intézmények segítsége nélkül e harcot sohasem nyerhetik meg. Szerbia sokkal többet tehetne és kíván tenni a bunyevác őslakosság megőrzése érdekében. Már sokkal korábban szabványosítanunk kellett volna a bunyevác i-zős nyelvjárást, és segítenünk kellett volna abban, hogy saját nyelvjárású iskolai tagozatokat, sajtótermékeket alapítsanak, és könyveket jelenítsenek meg. Ez az állam elsődleges feladata a bunyevácokkal szemben – hangsúlyozta Nikolić.
Az ünnepi beszédek után bunyevác hagyományápoló csoportok és szavalók léptek fel.
