Szintézis, szinergia, szimbiózis címmel kezdetét vette Újvidéken a Magyar Szó székházában a kisebbségi médiumokkal foglalkozó II. regionális konferencia. A kétnapos rendezvényen részt vesznek a tartományi kormány és parlament, a köztársasági kormány, a nemzeti tanácsok, a civil szervezetek, a vajdasági kisebbségi médiumok képviselői, külföldi médiaszakértők. A Magyar Szó és a Heror Media Pont szervezésében megtartott konferencia pénteki napját a panelviták képezték.
Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója nyitotta meg a konferenciát (Fotó: Ótos András)
Szombaton médiamenedzsment-műhelymunkán vesznek majd részt az érdeklődők, ezen a média több platformon történő megjelenésével és a marketinglehetőségekkel kapcsolatos szakmai tanácsadást kapnak.
Gordana Predić, a művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára azért tartotta lényegesnek a konferencia megtartását, mert az összetűzések elkerülésével próbál áttekintést nyújtani a kisebbségi médiumok jelenlegi helyzetéről és megoldási javaslatokkal szolgálni a fennálló problémákra. Mint ismeretes, az elektronikus médiumokról és a közszolgálati sajtóról szóló készülő jogszabályok közvitája október 31-én véget ért. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre felelve Predić elmondta, hogy négyszáz-négyszáz oldalnyi kifogást, felvetést kell most megvizsgálnia a munkacsoportnak a két törvénytervezettel kapcsolatban, ami szerinte a közvita tartalmasságát bizonyítja. Mint mondta, két-három héten belül a minisztérium elé kerül a javaslat véglegesített változata, ezután pedig Brüsszelbe küldik megvizsgálásra. Az államtitkár reményei szerint januárban a parlament elé kerülhetnek a jogszabályok javaslatai. Úgy fogalmazott, hogy a kisebbségjogokat nem érheti veszély az új törvények elfogadását követően sem.
Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója köszöntőjében arra fektette a hangsúlyt, hogy a médiumoknak ma az eddiginél is nyitottabbaknak kell lenniük az új platformok irányába, melyeket az új idők, a technológiai fejlődés követel meg. Srđan Đurđević, a szerbiai EBESZ-küldöttség médiaügyekkel megbízott irodájának munkatársa a fejlődés egyik következményeként a médiapiac „játékszabályainak” változásaira, a konkurencia erősödésére hívta fel a figyelmet.
Anna Tomanová-Makanová, a Tartományi Képviselőház alelnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az újságírásban manapság nem fizetődik ki merésznek lenni, bátor kritikai hangot megütni, pedig meggyőződése, hogy az építő jellegű bírálat a dialógus alapfeltétele. Társadalmunk egyik legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy jelenünkben mindenki monológot folytat, az érdekvédelmi egyesületek, a politika is mintha csupán önmagával lenne elfoglalva, és szükségtelennek tartaná az egyeztetést. Kifogásolta, hogy közvetlenül a kisebbségek, a nemzeti tanácsok képviselői sem voltak bekapcsolva az új médiatörvények kidolgozásába, mind a mai napig nem voltak ezzel kapcsolatos egyeztetések, holott a törvény maholnap a képviselőház elé kerül.
NE KÖZPÉNZBŐL MŰKÖDJENEK
A kisebbségi tájékoztatás nehézségeiről szólva Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár közölte, hogy az nemcsak a jelen archiválásából, a megfelelő időben és módon történő tudósításokból áll, hanem az adott közösséget meghatározó specifikumoknak a figyelembe vételéből is. Az anyagiak hiányában ennek a feladatnak nehéz eleget tenni, tette hozzá, a másik lehetséges út pedig a bulvárosodás útja. – A tartományi titkárság továbbra is támogatni fogja projektumai és pályázatai révén a kisebbségi médiumokat – húzta alá. A sajtóorgánumok privatizációja kapcsán kiemelte, hogy figyelembe kell venni a kisebbségek szerzett jogait, és meg kell bizonyosodni arról, hogy nem sérti majd azokat meg az adott adásvétel.
Luca Bianconi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének politikai osztályvezetője szerint a nemzeti tanácsok az alapítói jogok átvételével hozzájárulnak a kisebbségi sajtó arculatváltásához, korszerűsítéséhez. Fontosnak nevezte a médiumok anyagi és szerkesztéspolitikai függetlenségének a megőrzését is, melyre, mint mondta, az Európai Unió elsődleges feladatként tekint. Egyetértett azzal, hogy szükség van a kisebbségi média közpénzekből történő támogatására, ám szerinte ennek projektumok révén, adott tartalmakat szem előtt tartva kell megtörténnie, és nem lenne szabad megengedni, hogy egyszerűen csak a működési költségeket fedezzék az államkasszából. E téren még szükséges az EU törvényeivel harmonizálni a szerbiai előírásokat – tette hozzá Bianconi.
KOMMUNIKÁCIÓS RENDELLENESSÉG
A kisebbségi médiumok nyilvános párbeszédben történő részvételével kapcsolatos panelvitán Kókai Péter, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottságának alelnöke, a Magyar Szó marketingosztályának vezetője véleményének adott hangot, hogy a többségi és a kisebbségi nyelvű sajtó közötti dialógusban egy rendellenesség tapasztalható e párbeszéd kétirányúságát illetően. Mint mondta, a kisebbségi sajtó nyitottsága megfelelő, ugyanakkor nem tapasztalható az, hogy a többségi média kellő teret szánna a kisebbségeket érintő kérdéseknek.
Vladimira Dorčová-Valtnerová, a Hlas L'udu főszerkesztője szerint az újságíróknak az lenne a feladatuk, hogy értékeljék, véleményezzék is a hatalom bármelyik szintjének munkáját, s erről az utóbbi időben az újságírás megfeledkezett. Úgy fogalmazott, hogy tányéron szolgálják fel az újságírók manapság az információkat, krónikássá váltak. – Lehet, hogy az idősebb kollégák nem értenek ezzel egyet, meglátásom szerint azonban az igazi újságírás a kritikus hozzáálláson alapul, s a mai cikkekből hiányzik egy fontos elem: az álláspont – értékelte Dorčová-Valtnerová.
Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője a lapeladással kapcsolatos kihívásokról beszélt, s elmondta, hogy a korunkra jellemző általánosnak tekinthető problémák mellett mégis be tudunk számolni előrelépésekről is. Ismertette, hogy a Magyar Szó online kiadásának arculatváltását követő év alatt 25 százalékkal növekedett annak látogatottsága, s a nyomtatott kiadás előfizetőinek a száma is nagyobb lett Topolyán, Palicson, Adán, Magyarkanizsán, Moholon, Óbecsén, Adorjánon és Felsőhegyen, ami hozzájárult az előfizetők számának növekedéséhez. László Edit, a Hét Nap igazgatója kifejtette, hogy nehéz feladatnak számít ma a vajdasági magyar lapok eladása a hatalmas konkurencia miatt, melyet nem kizárólag az itteni, hanem az anyaországi kiadványok is alkotnak. Amikor az ember az újságárus elé áll, négy-ötszáz sajtótermék közül választhat, közölte, ezért nehéz ma meghatározni, hogy árban és tartalmilag is mi az eléggé elfogadható a közönség számára. – Csak azért, mert létezik, még egyetlen vajdasági magyar lapot sem fognak ma olvasni az emberek, a húsz-harminc évvel ezelőtti hozzáállás az információáradat közepette mostanra teljesen megváltozott – húzta alá. A Hét Nap is arculatváltással, online felületének modernizálásával és az okostelefon-piac számára készített Android alkalmazásával próbálja felvenni a harcot.
