Felveszi-e rendszeresen az influenza elleni védőoltást?
A szerbiai egészségügyi intézményekben október közepétől vehető fel a szezonális influenza elleni védőoltás. Szerbiában az idei szezonban 265 159 adag térítésmentes vakcina áll az influenza súlyos szövődményei szempontjából magas kockázatú páciensek rendelkezésére, 15 százalékkal kevesebb, mint amennyi tavaly volt. A szakemberek az idei szezonra hasonló aktivitású járvánnyal számolnak, mint tavaly, a járvány csúcsa várhatóan február-márciusban lesz.
Az illetékes szervek adatai szerint hazánkban még nincs influenzaaktivitás.
A Dr. Milan Jovanović-Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet legutóbbi adatai szerint a 265 159 vakcinának eddig a fele fogyott el, pontosabban 132 028-an vették fel az influenza elleni védőoltást. A legtöbben a bori körzetben, ahol a célcsoport 78 százaléka már be lett oltva, valamint a raškai körzetben is nagy az érdeklődés, itt 71 százalék körül van a beoltottak száma, ellentétben a niši körzettel, ahol a védőoltásokat mindössze a lakosság 37 százaléka igényelte. Vajdaságra vonatkozó adatok még nincsenek, médiaértesülések szerint Szabadkán és Újvidéken nagy az érdeklődés a védőoltás iránt.
A körkérdésünk számadatait vizsgálva, a Magyar Szó olvasóinak 85 százaléka soha nem veszi fel az influenza elleni védőoltást, és csupán 7 százalék azok aránya, akik minden évben beoltatják magukat.
Felmerül a kérdés, hogy mindez miért történik? Az emberi nemtörődömség az oka, vagy az, hogy nincs időnk, szándékunk ezt megtenni? Nem bízunk a vakcinában?
2009-ben, a madár-, illetve sertésinfluenza (H1N1) járvány volt az, amikor az érdeklődés középpontjába került a védőoltás használata. Óriási pánikot váltott ki, a médiákban heteken át ez volt a vezető hír, néhány nap alatt védőmaszkhiány alakult ki az országban, stb. Sokan akkor mégiscsak a védekezési intézkedések mellett döntöttek, és felvették a vakcinát. Idővel kiderült, hogy a védőoltások beszerzésekor egyesek több millió dinárral megkárosították az akkori állami költségvetést, a megvásárolt majdnem egymillió vakcinának ugyanis alig egyharmadát használták fel. Mindezek után sokan jogosan tették fel a kérdést, hogy az egész védőoltás csak egy üzlet, a gyógyszergyárak által kitalált dolog, amellyel az emberek félelmére alapozva szeretnének még több pénzre szert tenni, valamint megszabadulni a felesleges gyógyszerektől, hatóanyagoktól. Több botránynak is tanúi lehettek az emberek az utóbbi években, ezért érthetőek a kételyek.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy évente az európai lakosság átlagosan 10 százaléka fertőződik meg influenzával, és több százezer ember szorul kórházi ellátásra az influenzával összefüggésbe hozható megbetegedések miatt. A legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak a kisgyermekek, az idősebb korosztályok és a krónikus betegségben szenvedők, de az egészséges embereknél is kialakulhatnak súlyos szövődmények, mint például tüdő-, szívizom- vagy agyvelőgyulladás, illetve az influenza esetenként akár halálhoz is vezethet.
Még nem késő oltást kérni. Tudományos tény, hogy az oltás az influenza elleni védekezés leghatékonyabb eszköze, hatékonysága 60–70 százalékos. A védelem kialakulásához körülbelül 10–14 napra van szükség. Az idén várhatóan más vírusok cirkulálnak majd, mint tavaly, ezért a tavalyi oltás nem véd az idei vírustörzsek ellen. Az idei oltóanyag három vírus (A/California/7/2009 (H1N1)pdm09; A/Texas/50/2012 (H3N2); B/Massachusetts/2/2012) ellen nyújt védelmet.
A világban és nálunk is egyre többen vannak azok, akiknek kételyeik vannak a vakcinákkal kapcsolatban. Végtére is mindenki maga dönti el, hogy felveszi-e, vagy sem. Egy védőoltás annál hatásosabb, minél több ember részesül belőle.
