2024. május 11., szombat
KICK-BOX

Oroszlánszív befejezi

Halasi Éva a vb-döntő előtti napon csak sírt és imádkozott, ha már alulmarad, akkor csak igazságosan veszítsen

A Brazíliában megrendezett kick-box vb-döntő megnyerése után Halasi Évának már olyan fájdalmai voltak, hogy már azon gondolkodott, hogyan fog tudni lesétálni a ringből. A döntőt azonban meg kellett nyernie, hiszen barátnője ezt kérte tőle születésnapjára, így semmiképpen sem akarta, hogy ajándék nélkül érkezzen haza. A 29 éves versenyző, aki edzőjétől, Halász Mihálytól, azzal az indokkal, hogy minden mérkőzésén a maximumot nyújtja, az Oroszlánszív becenevet kapta, úgy érzi, elég volt a küzdősportokból, a novemberi ökölvívó-mérkőzése után befejezi pályafutását.

Mennyire viselt meg a küzdelem, sérüléseid mennyire súlyosak a három kemény mérkőzés után?

– A verseny során nem vettem tudomást a sérüléseimről. Azonban amikor megnyertem a világbajnokságot, és a ringből kiléptem a lépcsőre, már azon gondolkodtam hogyan fogok tudni lesétálni. Ilyen sérülésem még nem volt. Éjjel-nappal fáj a térdem, tompán és elviselhetetlenül. Nagyon nagy erőfeszítésekre volt szükségem, hogy világbajnok legyek.

A döntő előtt megfordult-e a fejedben, hogy az ellenfeled, a brazil Juliana Werner Aguiar majd élvezi a hazai pálya előnyét?

– Persze hogy megfordult a fejemben. A csapattársaimmal láttunk egy pár meccset, mikor a bírók húztak a hazaiaknak. A döntőm napján délelőtt csak sírtam és imádkoztam, hogy ha veszítenem kell, akkor csak igazságosan veszítsek. Viszont szerencsére nem ez lett megírva a nagykönyvben.

Mindhárom mérkőzésedet 3:0-ra nyerted: ennyire sima volt mindegyik, vagy az eredmény nem tükrözi hűen a ringben történteket? Mi volt az, ami mindhárom találkozón a javadra döntötte el a mérkőzést?

– Úgy érzem, soha nem küzdöttem okosabban, mint ezen a világbajnokságon. Ehhez a teljesítményhez idő kellett, erre meg kellett érnem. Legyőzni az indulatokat, koncentrálni az ellenfél minden mozdulatára, figyelmen kívül hagyni a zavaró tényezőket. Edzőmmel kiépítettünk egy stratégiát, ami nagyon hatásosnak bizonyult. Párommal rengeteget beszélgettünk, ami szintén sokat segített a győzelem elérésében. Rengetegen szurkoltak, ami kivételes erőt adott, barátnőm például ezt kérte szülinapjára. Muszáj volt nyernem, és ez a hatalmas akarat a javamra döntötte el a mérkőzések végeredményét.

Mennyit és hol készültél erre a világbajnokságra, és hogyan, kinek vagy kiknek a támogatásával sikerült kijutnod a vb-re?

– Edzőmmel a magyarkanizsai edzőtáborban – amelynek a Zenta Budoklub az idéntől társszervezője – kezdtük meg a felkészülést, majd a válogatottal utaztunk el a Tarára, ahol főleg kondícióedzéseink voltak. Az indulás előtti két hétben Zentán és Moholon edzettem. Zentán az edzőmmel kifejezetten azokat a technikákat gyakoroltuk, amelyek a versenyen végül is igazoltnak bizonyultak. A válogatottfelkészülést és a versenyrészvételt a Szerb Kick-box Szövetség fedte, az előfelkészülést, a forma véglegesítését, a táplálékkiegészítőket, a felszerelésem egy részét és azt, hogy mellettem tudhattam a versenyen, ami végül a győzelemhez vezetett, azt az edzőm saját erejéből fizette.

Három világbajnoki döntődben két aranyérmet gyűjtöttél be, ezzel az egyik legsikeresebb kick-box versenyző lettél. Megpróbálod majd a harmadikat is megszerezni?

– Nem fogom: a vb-s helyezéseimen kívül Európa-bajnok is vagyok, de ennyi elég volt. Jövőre 30 éves leszek, szeretnék családot alapítani. Az edzések miatt este szinte soha nem tartózkodtam otthon, kivéve, ha beteg voltam. Hiszem azt, hogy az este a családé. Vágyom erre… Akár elmenni sétálni, egy filmet megnézni, vagy csak beszélgetni. Nyugodtan befejezni a napot.

Azt szokták mondani, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. És fordítva ez hogy néz ki: minden sikeres nő mögött ki áll?

– Egy erős férfi! Mellettem volt végig, és biztatott, ő volt az én mindenem. A támaszom, a barátom, aki bátorított, mikor minden homályos volt. Néha a személyi edzőm is, aki eljött velem edzeni, és nem hagyta, hogy feladjam, csak biztatott: gyerünk, még egy kicsi van hátra…

November 11-én Belgiumban Delfine Persoon ellen szállsz ringbe, azonban sajnos nem azért, hogy megvédd az IBF-világbajnoki címedet. Mikor kezdődik, vagy elkezdődött-e már a felkészülés erre a találkozóra, és mire számítasz ezen a mérkőzésen?

– A Persoon elleni meccs csupán egy, az ellenfelem számára felhozó mérkőzés lesz. Nyolcmenetes találkozó lesz, 63,5 kg-ban, amihez le kell fogynom egy súlycsoportot. A címvédés pénz hiányában elmarad, mivel nincs annyi pénzünk az edzőmmel, hogy megszervezzük, mert minden spórolt pénzét felemésztette Brazília. Rengeteg pénz kellene hozzá. Így egy év után, mivel nem védtem meg az övem, megüresedik a cím. A jelenlegi sérüléseim miatt nem tudom elkezdeni idejében a felkészülést, ezért nem is várok nagy eredményt. Sajnos a lényeg a pénz. El kellett vállalnom, mert most, hogy befejezem a pályafutásom, minden pénzre szükségem van. Ugyanis érdemi támogatást soha nem kaptam, és a sport, aminek mindent alárendeltem, és aminek minden áldozatot meghoztam, nem biztosít számomra megélhetést.

Tavasszal kacérkodtál a gondolattal, hogy a profik világából visszatérsz az amatőrbe, hogy begyűjts egy Eb-érmet, vagy összejöjjön egy olimpiai részvétel. A döntésed, hogy befejezed a pályafutásod, erre is érvényes?

– Igen, befejezem a versenyzést. A bokszhoz rengeteg türelem kell, ami nálam már elfogyott, de edzőm tanítványának, Kéri Valentinának, aki most bontogatja szárnyait, és idén már ifiként megnyerte a kick-box világkupát, még nagyon sok fényes érmet kívánok bokszpályafutása során!