2024. április 26., péntek

A parkolót választottuk

A Fruška gora utcában 1999-ben ültették a fák többségét, nagy nehezen megnőttek, most azonban valaki elrendelte, hogy ki kell őket vágni. Veszélyt jelentenek az alattuk parkoló autókra és a polgárokra nézve, gyökerük felgyűrte az aszfaltot, a műanyag lökhárítók beleakadhatnak, letörhetnek. A környezetvédők ezzel szemben azt állítják, hogy a favágás háttérében egészen más rejlik.

Szerintük a favágással megbízott Városi Kertészet közvállalat ilyen módon próbálja elkerülni, hogy munkásainak felmondjon – ugyanis a város területén összegyűjtött faanyagot a közvállalat asztalosműhelyében feldolgozzák, munkát biztosítva ezzel a munkaerő-feleslegnek számító dolgozók számára. Nem utolsósorban pedig pénzt szerez, ha eladja a fatermékeket. A környezetvédők szerint tehát az a közvállalat, amelynek a város zöldebbé tételét kellene végeznie, ennek az ellenkezőjét teszi – amint valahol valaki akár csak utalást is tesz arra, hogy egy fa akadályt jelent, esetleg veszélyes lehet, máris ugranak a motorfűrésszel, és nagyhirtelen összeszedik a faanyagot. Továbbá tudni kell, hogy hatalmas közpénzek pazarlódnak a favágási munkálatok során, a rendelkezések kijátszásában ügyes emberek jókora részt lekanyaríthatnak maguknak.

A facsemeték beszerzése és elültetése is munkát meg pénzt biztosít sokak számára, tehát a fák kivágása, még ha egészségesek is, szinte mindenkinek érdekében áll(!) Még a környék lakói sem panaszkodnak, hiszen miután egy másik közvállalat munkásai megjavítják, újrabetonozzák a gyökerek által összetört parkolót (újabb közbeszerzés, újabb pénzpazarlás, újabb munka), nem lesz többé kellemetlenségük parkoláskor, nem törik le a lökhárító, kicsinyes világunkban pedig ez a legfontosabb!

A Vajdasági Zöld Kezdeményezés környezetvédő szervezet megpróbált hatni a Városi Kertészetre, azt szerette volna, ha a limáni parkolókat feltöltik, azaz szintjüket a gyökerek fölé emelik, az önkormányzatnak viszont ilyesmire nincs pénze. Kifizetődőbb kivágni, és több jeles szakember elemzésére hivatkozva ezt indokoltnak is találják. Egy idei szakkonferencián ugyanakkor elhangzott az az adat, amely szerint az elmúlt másfél évtizedben az egy főre jutó zöld felület 40 négyzetméterről 5 négyzetméterre csökkent Újvidéken.

A környezetvédők tudni vélik azt is, hogy tavaly 2000 fa száradt ki a város területén, mert az illetékesek nem ápolták, nem öntözték őket megfelelő módon. Szakemberek állítják, hogy a Fruška gora utcai fák semmiféle veszélyt nem jelentettek, amíg nem kellő időben történő metszés miatt le nem töredeztek az ágaik. Emlékeztetnek arra, hogy egy nap alatt több ember hal bele a környezetszennyezés okozta betegségekbe, mint amennyi ember halálát okozzák a leszakadó ágak vagy kidőlő fatörzsek egész évben. Ugyanez az arány az autóbalesetek tekintetében is, a megoldást mégsem az autóipar felszámolásában keressük!

A folyamőrség kaszárnyájának közelében nemrégiben kivágtak egy legalább 80 éves tölgyfát, állítólag veszélyt jelentett az ágai alatt kartondobozokban élő családra. A fa többségét a kertészek elvitték, a maradékból az alatta lakók vígan tüzeltek egész télen bádoghordóikban. Ők talán nem képesek átérezni, megérteni egy fa jelentőségét, aggasztó azonban, hogy erre a szociális ranglétra csúcsára felkapaszkodó, állítólagos értelmiség sem képes. Az egyetemváros melletti park egy részét pár évvel ezelőtt parkolóvá alakították át, az idézettségi mutatójuk árnyékában sorvadó, gerinctelen professzor urak chipkártya birtokában használhatják, nagyokat szitkozódnak, ha a sorompó előtt esetleg sor alakul ki, és várniuk kell. Minden jel szerint tehát többségünknek megfelel a fairtás, a további küzdelem és szószaporítás értelmét veszti...