Fecskét látok, szeplőt hányok

Az őszi madárvonulás szépségei – Nyüzsgő madárszállók – Európai Madármegfigyelő Napok

Gergely József

2013. szeptember 29., 12:32 >> 2013. szeptember 30., 06:51

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Mint víz tükrét a fecske szárnya 
Legyintvén – pár csillogó csöppet 
Visz magával a magasságba:
Úgy szeretném legyintni én is 
Lélekszárnnyal az életet,
S ragadni fel a végtelenbe, 
Viharzó zsoltárt énekelve, 
A megmentett szépségeket.

(Reményik Sándor)

A fák hegyén gyülekeznek az éjszakázni érkező kék vércsék  (Fotó: Gergely József)

A fák hegyén gyülekeznek az éjszakázni érkező kék vércsék (Fotó: Gergely József)

A fecske viszi el a lányok tavaszi szeplőit, ha elmondják neki a „Fecskét látok, szeplőt hányok" szövegű mondókát. De hol van már a tavasz, a vénasszonyok nyarát várjuk, de mindhiába. Beköszöntött az ősz, és az időjárás alakulása alapján nagy valószínűséggel idén nem is lesz vénasszonyok nyara. Egyre többen panaszkodunk, valaki ellopta a két átmeneti évszakot, se tavasz, se ősz. Hirtelen fordulatokat vesz az időjárás, ami halandó porhüvelyünket megviseli. Szeptember az átlagosnál, különösen pedig a tavalyi rendkívül meleg szeptemberhez képest hűvösebb időt hozott, de ehhez már hozzászoktak az égi utak vándorainak sokezres seregei.

A legnagyobb seregeket éppen a sereg szavunkra utaló segélyek alkotják, napközben még „csak” százas vagy ezres csapatokban csapnak le a szőlőkre vagy gyümölcsösökre, de a messziről fehéren világító sirályokkal együtt ott szedegetnek az őszi vetést előkészítő, talajforgató traktor után, és versenyt kapkodják fel a pajort meg a gilisztát, a hernyót és a bogarat. Amikor már a horizonthoz közelít a nap, akár több tíz kilométer távolságból is egyre csak gyűlik, sokasodik, duzzad és hatalmasra dagad a seregélyfelhő. Százezrekben mérhető a fekete sereg, amikor minden irányból egy pont, a biztonságos éjszakázó helyet kínáló, vízben álló és összefüggő zárt sűrűséget alkotó nádas felé veszi az irányt. Bánátban az egyik ilyen több tíz hektárt kitevő nádas a Hódegyháza melletti halastón várja a szállóvendégeket. Mire a vöröslő napkorong lebukik a horizonton, megszámlálhatatlanul egyedből álló seregélyfelhő kavarog a halastó felett. A zajongó sokadalom behúz a nád közé, és nincs az a zaj, ami onnan kiriasztaná őket, hogy is riasztaná, mikor még a sűrű nád mélyén is teli torokból mondják a magukét. A lármás tömeg csak az éjszakai sötétség beálltával csitul el fokozatosan.

Amikor már azt hinnénk, hogy fél órával a naplemente után kiürültek a végtelen égi kékség országútjai, szinte a semmiből öt-tízezres füstifecskecsapat bukkan fel a tó felett, ők is ugyanazt a nádast nézték ki maguknak. Nekik is jut még hely bőven, de nem keverednek a seregélyekkel. Nem is hinné az ember, hogy egy nádasos-bozótos, Aranka menti halastó környéke mennyi szálláshelyet kínál az őszi vándorútjukon meg-meg pihenő madársokadalomnak.

A három tenor, avagy a seregélytrió egy birka hátán énekel   (Fotó: Gergely József)

A három tenor, avagy a seregélytrió egy birka hátán énekel (Fotó: Gergely József)

A fecskék tovább várnak, akár fél tucatszor is elrepülnek a falu felé, majd visszatérnek a tó fölé. Egyre sűrűbb rajokat alkotva köröznek, hol alacsonyabban, majd magasabbra húzva ellenőrzik a kiszemelt alvóhely biztonságát. Aztán elhangzik egy vezényszó, vagy ki tudja, milyen jelre, de egyszerre csak elkezd aláhullani a fecsketömeg. Függőlegesen, akár ötven méter magasságból is egyszerűen bepottyannak a nádba. Aki először látja, hogyan hullnak alá a fecskék ezrei a éjszakát bevezető félhomályos égből, az csak ámul és bámul.

A fecskékkel nagyjából egyszerre érkeznek újabb szállóvendégek is. A sárga billegetők és barázdabillegetők hol tiszta, hol vegyes csapatai a fecskékkel nagyjából egy időben, villámgyorsan cikázva húznak be a nádba aludni. A billegetők száraz, nem vízben álló gazos nádasokat is választhatnak éjszakai tanyának.

A naplementét követő, úgynevezett kék órában az ember szeme, pupillája kitágítva a távcső látómezejének a szélességre még képes begyűjteni a szürkületi félhomályban ritkuló képalkotó fénysugarakat. Ekkor már nem látjuk a színeket, de nem kis kell, a seregélyek érdes zsörtölődése, majd a fecskék vékonyan szóló csivitelése, a szárnyaik körvonala elárulja kifélék és mifélék.

Az őszi vonulás idején néhány nap leforgása alatt akár félmillió madár is betér a nádi fogadóba. A nádason kívül az Aranka menti nyárfás és bokros területek ugyancsak átmeneti szállóhelyek. A bánáti pusztákon több ezres seregekben portyázó vetési varjak, feldúsulva az északról lehúzódó fajtársaikkal ezekben a facsoportokban, a fák biztonságok magasságában éjszakáznak.

A nyugalmas ligeteket, elhagyott tanyák helyét felverő, vadon növő fákon és alattuk levő bokrokban éjszakáznak a kék vércsék. Október elejéig akár több százas csoportokban, rajokban gyülekeznek, holott napközben a pusztákat járva alig néhány vércse figyelhető meg. Mire lemegy a nap, megérkeznek. Majd amikor már a hidegre forduló őszben sem gyík, sem sáska nem mutatja magát, gondolnak egyet vércséink, és egyhuzamban több ezer kilométert pihenés nélkül átrepülve az Afrikai szavannákra teszik át székhelyüket tavaszig.

Ilyen csudálatos madármozgásokat figyelhet meg az, aki veszi a fáradságot, és alkalmas helyen várja be az őszi naplementét. A következő hét végén egész Európa minden madár- és természetkedvelője kivonul a határba, a halastavakhoz, a mocsarak és nádasok, erdők és legelők környékére, hogy részesei lehessenek az Európai Madármegfigyelő Napok eseményeinek október 5-én és 6-án.

A kezdeményezés a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény egyrészt európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az eseményekkel sok embert, fiatalt és idősebbet csábíthatunk ki a szabadba. A program szerbiai koordinátora a Szerbia Madártani és Madárvédelmi Egyesület, amely idén tavasszal kapta meg a BirdLife International hazai képviseleti jogát, és első lépésben társult taggá vált.

Októberben érkeznek a darvak  (Fotó: Gergely József)

Októberben érkeznek a darvak (Fotó: Gergely József)

Az akció egyfajta verseny is az európai államok között. A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik a résztvevő országokat, a legmagasabb számokat elérők nyernek! Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt, de Szerbia is feljövőben van, főleg a vajdasági lelkes madarászoknak köszönhetően, akik idén is közel félszáz helyszínre, főleg a vízimadártömegek által látogatott halastavakhoz, mocsarakhoz, természetes és mesterséges víztározókhoz vezetik a kíváncsi szemlélőket, hogy minél többen minél nagyobb számú madarat figyelhessenek meg.

Az október első hétvégéjére, október 5-ére és 6-ára meghirdetett kontinensméretű megmozdulás szakmai és közösségi célokat is szolgál. A madarak számbavétele, megfigyelése európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől a nagyszabású rendezvénnyel sokakat csábíthatunk ki a szabadba, hogy részesei lehessenek a madármegfigyelés élményének.

A Európai Madármegfigyelő Napokon elsősorban távcsöves madármegfigyelés folyik, de például a szabadkai Riparia Természetbarátok Egyesülete vasárnaptól, szeptember 29-étől újra megnyitja a nyáron már több ezer énekesmadarat befogott 150 méter hosszú hálók sorából készült madárfogó bázisát a Ludasi-tó északi, Hajdújárás alatti sűrű nádasában. A kéthetes őszi gyűrűző akció belenyúlik a madármegfigyelő hétvégébe is, akiket érdekel a madárfogás, azok felkereshetik a gyűrűző tábort Hajdújáráson, és testközelből ismerkedhetnek meg a nádasban ősszel felbukkanó, táplálkozó, éjszakázó vonulóban lévő énekesmadarakkal. A gyűrűzés mellett a vízi és egyéb, a tavon és környékén felbukkanó madarakat is számba veszik.

horizonton lebukó nap a jel, hogy a seregélytömegek elfoglalják helyüket a nádasban  (Fotó: Gergely József)

A horizonton lebukó nap a jel, hogy a seregélytömegek elfoglalják helyüket a nádasban (Fotó: Gergely József)

Tavaly Európa-szerte a két napon több mint 6 millió madarat vettek számba a megfigyelők tízezrei. A Szerbia Madártani és Madárvédelmi Egyesület szervezésében tavaly 45 helyszínen 738 részvevővel 165 fajhoz tatozó mintegy 150 000 madarat sikerült megfigyelni és dokumentálni. A csúcstartó az említett hódegyházi halastó volt közel 85 000 madárral.

Madarászásra, természetjárásra fel, a jövő hétvége a madármegfigyelőké! A részvétel iránt érdeklődők a www.pticesrbije.rs honlapon találhatnak bővebb információt a kirándulások helyszíneiről és a csoportvezetők elérhetőségeiről.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége