Mind a kormányerők, mind a felkelők elkövettek háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket Szíriában egy szerdán közzétett ENSZ-jelentés szerint. A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa által megbízott vizsgálóbizottság azt állítja, hogy Bassár el-Aszad elnök erői május 15-e és július 15-e között nyolc alkalommal mészároltak le civileket, kórházakat támadtak meg, valamint kínzásokat és nemi erőszakot követtek el a polgárháború során.
A felkelők a jelentés szerint egy mészárlásért, valamint emberrablásokért, kínzásokért, kivégzésekért és lakónegyedek lövetéséért is felelősek.
A bizottság az említettek mellett további kilenc feltételezett tömegmészárlást vizsgál, amelyeknek valósághitelét, illetve az elkövetők kilétét még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.
A jelentés szerint a szíriai csatatéren „büntetlenül követnek el mészárlásokat”, és mindkét oldal kegyetlen háborús bűncselekményekért felelős.
„Ezen bűncselekmények elkövetői – mindkét oldalon – megsértették a nemzetközi jogot, és nem félnek a felelősségre vonástól. Rendkívül fontos, hogy bíróság előtt feleljenek bűneikért” – írta a jelentés.
Mivel a dokumentum csak a július 15-éig elkövetett cselekményeket vizsgálta, az augusztus 21-ei, Damaszkusz környékén végrehajtott feltételezett gáztámadással kapcsolatban nem tartalmazott megállapításokat.
Ugyanakkor a jelentés leszögezte: a szíriai konfliktusban meghaltak többsége konvencionális fegyverekkel elkövetett „jogszerűtlen emberölés” áldozata. A világszervezet adatai szerint eddig több mint 100 ezren haltak meg a két és fél éve tartó harcok során.
A felkelőcsoportok közti radikális elemek és az ellenzéki erők kegyetlenkedése elemzők szerint komoly fejtörést okoz a nyugati hatalmaknak, amelyek ugyan szívesen segédkeznének Aszad hatalmának megdöntésében, de attól is tartanak, hogy az elnök bukása esetén megerősödnének a terroristákkal is kapcsolatban álló iszlamista csoportok.
Még korai megmondani, hogy az Aszad-rezsim vegyifegyver-készleteire vonatkozó orosz javaslat sikerrel jár-e, de a kezdeményezésben benne van a lehetőség, hogy erő alkalmazása nélkül is eltüntessék ezeket az eszközöket – jelentette ki (helyi idő szerint) kedd este Barack Obama elnök az amerikaiakhoz intézett televíziós beszédében.
Az elnök közölte, azt kérte a kongresszus tagjaitól, hogy halasszák el döntésüket a Szíria elleni katonai fellépés jóváhagyásáról, de rámutatott, hogy az amerikai fegyveres erők készen állnak annak végrehajtására, ha a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak.
Televíziós főműsoridőben elmondott beszédében Obama hangsúlyozta, hogy bármilyen megállapodásnak „igazolnia kell, hogy az Aszad-rezsim megtartja kötelezettségeit”. Az elnök ezzel arra a Damaszkusz által is üdvözölt orosz kezdeményezésre utalt, miszerint a szíriai vegyi fegyvereket nemzetközi ellenőrzés alá kell vonni, majd meg kell semmisíteni.
Obama arra kérte az amerikaiakat, hogy támogassák a Szíria elleni esetleges katonai fellépést. Hangsúlyozta, hogy ez a csapás korlátozott lenne, az nem lesz Irak vagy Afganisztán, és nem vennének részt benne szárazföldi erők. A fellépés célja az lenne, hogy elriassza a szíriai rezsimet a vegyi fegyverek ismételt bevetésétől.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fogja eltűrni a vegyi fegyverek bevetését. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ha Amerika nem cselekszik, akkor a zsarnokok nem gondolják meg kétszer is, hogy ismét bevessenek-e vegyi fegyvert.
Szavai szerint az Egyesült Államok nem a világ csendőre, de Szíriában az eszményei, elvei és nemzetbiztonsága forog kockán.
Hozzátette, sokáig tartózkodott a szíriai beavatkozástól, mert Amerika nem tudja megoldani mások polgárháborúit. Ám az Aszad-rezsim által augusztus 21-én elkövetett gáztámadás miatt, amelyet az emberiesség elleni bűncselekménynek nevezett, megváltozott az állásfoglalása.
A szíriai kormányt teszi felelőssé a damaszkuszi ideggáztámadásért az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia határozattervezet, s a dokumentum 15 napot ad az Aszad-rezsimnek, hogy kimerítő, teljes és pontos jelentést készítsen vegyifegyver-készleteiről.
A dokumentum szerint ha Damaszkusz nem tesz eleget a BT-határozatban foglaltaknak, a testület büntetőintézkedéseket foganatosíthat ellene az ENSZ-alapokmánnyal összhangban. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által támogatott párizsi határozattervezet emellett arra kéri a BT-t, hogy utalja a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé a két és fél éve tartó szíriai polgárháborúban történt esetleges háborús bűntények kivizsgálását – írja a Reuters, amely betekintést nyert a határozattervezetbe.
