2024. április 27., szombat

,,Lányit őszinte kifejezési módjáért kedvelem”

A minap Korody Paku István Liechtensteinban élő zongoraművész adott koncertet Szabadkán. Az esten a Pro Musica kamarakórus és Tóth Noémi fuvolista is közreműködött.

Korody Paku Hódmezővásárhelyi születésű, a középiskola után 1971 júliusában meghívást kapott Finnországba, ahonnan Németország felé vette útját, 1972-ben érkezett New Yorkba. A Clevelandi Zeneművészeti Egyetemen tanult ösztöndíjasként. A Liechtensteinban való letelepedés után megismerte a csellista Josef Hofert és a fuvolista Hidefumi Iwahanát, akivel triót alapítottak, és a tanítás mellett repertoárjukkal bejárták Európa különböző országait, és kétszer is eljutottak Japán-turnéra.

 Korody Paku István Erkel és Liszt szerzeményein kívül a nagyközönség számára kevésbé ismert Rheinberger-, Koessler- műveket is beválogatott szabadkai koncertje műsorába. Ez abból a megfontolásból történt, hogy újdonsággal szolgáljon, illetve a szabadkai közönség figyelmét rájuk, vagyis a kevésbé ismert szerzőkre irányítsa?

– Igen, hogy a szabadkai közönség figyelmét felhívjam Lányi tanárára Münchenben, Josef Gabriel Rheinbergerre, ezt műveivel is illusztráljam, valamint hogy fogalmunk legyen másik baráti és tanári kapcsolatáról Münchenből és Budapestről is, nevezetesen Koessler Jánosról, akinek bemutatott Keringője nem brahmsos, mint ahogyan azt elkönyvelik, hanem annál könnyedebb és nem mentes csekély szlávos beütéstől sem.

Ez az est tisztelgés volt Lányi Ernő előtt is, akinek szerzeményei még az anyaországi zenekedvelők előtt is kevésbé ismertek, sőt – Szabadka kivételével – még itt, Vajdaság más részein is szinte alig hangzanak el a koncerteken. Hogyan fedezte fel önmagának Lányi Ernőt?

– Tudtam Kenyeres Kovács Márta könyvéből, hogy Lányi Rheinbergernél orgonát tanult, és ennek akartam utánamenni, illetve fogalmat alkotni magamnak, hogy milyen zenét komponált a szerző. Kodály Vargyas által összegyűjtött jegyzeteiből tudtam, hogy magyaros stílusban à la Erkel komponált, erőssége a kórusmuzsika. Kodály kritikus hangot ütött meg műveivel kapcsolatban, de nem tartotta lebecsülendőnek Lányit.

Mi az, amiért szereti és szívesen iktatja be műsorába a Lányi szerzeményeket?

– Lányit őszinte kifejezési módjáért kedvelem. Műsoromba azért iktattam be eddig is, és liechtensteini egyetemi pódiumbeli előadásomba is beveszem, november 7-én, mert beletartozik kutatási területembe. Erkellel remekül párhuzamba lehet hozni, nemcsak azért, mert stílusuk hasonló, hanem a Himnusz és Himnusz feldolgozás miatt is (Lányi: Meditáció Erkel Himnusza felett).

 A szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület által szervezett esten Tóth Noémi fiatal fuvolista – a szarajevói zeneakadémia növendéke is közreműködött. Mennyire tartja fontosnak, hogy a fiatalokkal foglalkozzon, mennyire fontos, hogy neves művészek ily módon is bemutatkozási lehetőséget adjanak a pályájukon elindulóknak?

– Nagyon fontos, hogy egy fiatal művész kihasználja – mint ezt Tóth Noémi is teszi – összes fellépési lehetőségét. Fel kell ismernie azt is, hogy tehetsége és tudása fejlesztése irányában keresse a lehetőséget, hogy megtalálja a számára megfelelő művésztanárt és mesterkurzusokat is látogasson. Amennyiben megfigyeljük az élen járó nemzetközi művésztanár gárdát, látjuk, hogy kutya kötelességüknek tartják, hogy növendékeikből kihozzák a maximumot. Ehhez tudják a megfelelő módszert. Ez már nemcsak pedagógia, hanem pszichológia is.