2024. május 8., szerda

Olaj a tűzre

A gabona alacsony felvásárlási ára miatt tiltakozó gazdák nem jutottak el Belgrádba

A múlt évi szárazság után az idei alacsony felvásárlási árak hozták nehéz helyzetbe a gazdákat, a felvásárlók ugyanis az egyes termékekért több mint 50 százalékkal kevesebbet ígérnek, mint tavaly. A gazdák kevesellik a búza, a kukorica és a napraforgó árát. Szerintük a napraforgóért a kilónkénti 45 dináros ár lenne a méltányos. A búzáért tavaly 22 dinárt, az idén 16-ot ajánlanak, a napraforgót pedig a tavalyi 56 dináros ár helyett az idén 26 dinárért vennék meg. A termelők úgy érzik, minden évben egyre rosszabb a mezőgazdaság helyzete az országban, ezért a bánáti és szerémségi gazdák öt követelést fogalmaztak meg, amelyeket át kívántak adni Ivica Dačić kormányfőnek és Aleksandar Vučić kormányalelnöknek. Követeléseik között szerepel, hogy a mezőgazdasági növénykultúrák hazai átvételi árát hangolják össze a Budapesti Árutőzsde áraival, valamint növeljék meg 200 ezer tonnára a gabona és a kukorica Köztársasági Árutartalékok általi felvásárlását, méghozzá a gabonát kilogrammonként 20 dináros, a kukoricát pedig kilogrammonként 18 dináros áron. A szervezők szavai szerint hazai valutában kifejezve Budapesten jelenleg 45 dinár a napraforgó és 18,9 dinár a kukorica kilogrammjának az ára. Továbbá követelik a piaci viszonyok hosszú távú átrendezését és a felvásárlók kartell- és monopolhelyzetének a megtörését. Céljuk, hogy tudassák az illetékesekkel, elégedetlenek a kormány agrárpolitikájával.

A gazdák a követeléseiket Belgrádban akarták átadni a szerbiai kormány vezetőinek, ahova tiltakozásképpen traktorokkal indultak meg. A legtöbb gazda Közép-Bánátból indult tüntetni, Belgrádban, a kormány épülete előtt akartak tiltakozni. A rendőrök azonban a több száz traktorból álló konvojt a Kevevára felé vezető kereszteződésen, valamint a Belgrád és Pancsova közötti új úton lévő OMV benzinkútnál feltartóztatták. A tiltakozók szerint a rendőrök tudatukra adták, hogy nem juthatnak el Belgrádba, mivel az oda vezető úton több ponton is jól felszerelt ellenőrzőpontokat állítottak fel. A gazdák egy része több mint 50 traktorral eljutott a pancsovai kikötőbe, és ott tiltakoztak a gabona alacsony felvásárlási ára miatt. A tiltakozó gazdák Vajdaság-szerte is tüntettek, traktoraikkal eltorlaszolták a nagybecskereki és a magyarcsernyei étolajgyárat, a szabadkai gazdák pedig a Fidelinka malomipari vállalat előtt tünetettek. A Fidelinka előtt 30 traktor vesztegelt.

AZ ÁLLAM NEM HATÁROZHATJA MEG AZ ÁRAT

A szabadkai Fidelinka előtti tiltakozás (Fotó: Molnár Edvárd)

A szabadkai Fidelinka előtti tiltakozás (Fotó: Molnár Edvárd)

A mezőgazdasági minisztérium mindenben hajlandó segíteni a földműveseket, az állam azonban nem határozhatja meg a napraforgó átvételi árát – mondta Danilo Golubović mezőgazdasági államtitkár. Szavai szerint amint a minisztérium tudomást szerzett a földművesek problémájáról, rendkívüli ellenőrzést és elemzést végzett el a piac helyzetéről. Hozzátette, a mezőgazdasági tárca a mezőgazdászoknak átadta a szóban forgó elemzéseket és az összehasonlító árakat a régióból, a többi között Budapestről.

– A mezőgazdászokkal tárgyalóasztalhoz ülünk, akárhányszor csak szükséges lesz, segíteni azonban csak abban tudunk, ami a hatáskörünkbe tartozik – mondta az államtitkár.

Aleksandar Senić, a Szerbiai Képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke megérti és támogatja a mezőgazdászok tiltakozását, de nem ért egyet az utak és a feldolgozó üzemek eltorlaszolásával.

– Egész évben arra próbáltuk felhívni a közvélemény és a politikusok figyelmét, hogy a szerb kormány mezőgazdasággal kapcsolatos eredményei egyenlőek a nullával. A mostani megmozdulás ennek a nemtörődömségnek az eredménye. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdászok nem élhetnek meg ebben a helyzetben, hiszen az egzisztenciájuk lett veszélybe sodorva. A józan ésszel ellentétes, hogy miközben az élelmiszer ipari termékek kiskereskedelmi árai egyre nagyobbak, a mezőgazdasági termékek árai, amelyekből elkészítik az élelmiszereket, egyre kisebbek – mondta a demokrata párti politikus.

Véleménye szerint ez az árkülönbség arra utal, hogy Szerbia piacát élelmiszer ipari kartellek uralják.

MEGALAPOZATLAN A TÜNTETÉS

A Szerbiai étolajpiacot nem uralja monopolhelyzet, ezért a gazdáknak semmi okuk sincs a tüntetésre – vélekedett Olga Čurović, az ipari növénytermelők ügyviteli közösségének az igazgatója.

– Szerbiában rengeteg olajgyár van, és ezért mindenki a nyersanyagokért harcol, így lehetetlen, hogy monopolhelyzet vagy kartell uralná a piacot. Az árakat a nyersanyagok világpiaci ára határozza meg – mondta Čurović,

Kiemelte, hogy a termelők senkit sem okolhatnak azért, mert az idén nem lesz akkora bevételük a napraforgó eladásából, mint tavaly. A napraforgó szerbiai ára 10 dinárral magasabb volt, mint a régióban, mivel az egymással versenyző olajgyárak minél több napraforgót akartak venni a szárazság miatt igencsak lecsökkent terménymennyiségből. Hozzátette, mivel több gyár áron felül vásárolta meg a napraforgót, a tavalyi évet veszteséggel zárta. Az igazgató nem tudta megmondani, hogy a feldolgozók végül mekkora árat kínálnak majd a napraforgóért, mivel a szervezete ülésén ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak, hiszen az árakat a gyárak üzleti titokként kezelik.

ZÁRLAT ALATT A NAGYBECSKEREKI DIJAMANT

A nagybecskereki étolajgyárat is eltorlaszolták a földművesek (Fotó: Kecskés István)

A nagybecskereki étolajgyárat is eltorlaszolták a földművesek (Fotó: Kecskés István)

Szerdán 10. 30-kor mintegy háromszáz traktor torlaszolta el a nagybecskereki Dijamant étolajgyár két bejáratát. A gazdák többsége közép-bánáti településekről érkezett, de voltak köztük dél-bánáti, bácskai és észak-bánáti termelők is. Az addig sorban álló kamionok még bejuthattak a gyárba, attól kezdve azonban megbénult a további forgalom, mivel a bejáratokat korábban eltorlaszolták az étolajgyár járművei is. A gyárkapuknál nagyszámú rendőrt lehetett látni, akik helyenként a közlekedést irányították, amely Versec és Magyarcsernye felől is folyamatos volt. A gyárkapuknál mintegy háromszáz közép-bánáti földműves is megjelent. Incidens a kora délutáni órákig nem történt.

A tiltakozást a Nagybecskereki Földművesek Egyesülete szervezte a napraforgó alacsony átvételi ára miatt. A tavalyi kilogrammonkénti 55 dinár helyett ugyanis az ország legnagyobb étolajgyára most 26 dinárt kínál. A gazdák szerint viszont a méltányos ár a kilogrammonkénti negyven dinár volna. Ezért bejelentették, hogy a 274 traktor mindaddig nem távozik, amíg nem teljesítik követelésüket.

– Elégedetlenek vagyunk a termények felvásárlási árával, elsősorban a búzáéval. Most a napraforgó került sorra, néhány nap múlva pedig a kukorica átvétele is megkezdődik. Minden jel arra utal, hogy a mezőgazdaság is a gazdaság sorsára jut, méghozzá nagyon hamar, ha a dolgok menete ilyen marad. Tegnap tárgyaltunk az étolajgyárban Slavica Kešelj vezérigazgatóval és munkatársaival, ahol a napraforgó kilogrammjáért (áfástól) 26 dinárt ajánlottak. Szerintünk a méltányos ár negyven dinár plusz az áfa lenne. További követelésünk, hogy a kifizetés a termény leszállítása után legkésőbb hét napon belül történjen meg, valamint, hogy nem fogadunk el cserében semmilyen újratermelési anyagot (van még mit kifizetnünk a tavalyiból is). Nyilván nem lehet előre, centre meghatározni a termények átvételi árát, de legalább megközelítőleg tudni kell, és akkor majd ahhoz igazodunk – nyilatkozta Dragomir Mijatov, az egyesület titkára, a tiltakozás egyik szervezője, aki szerint a tiltakozók ezúttal mindaddig kitartanak, amíg nem teljesítik a követeléseiket.

Délután rövid közleményt adott ki a horvát kézben levő Dijamant Rt., melyben legitimnek mondják a gazdák tiltakozását, megértést tanúsítva a helyzetük iránt, és mint ígérik – akár csak eddig – igyekeznek korrektül viszonyulni a termelőkhöz. Szerintük meg kell találni a legjobb megoldást a termelők, a feldolgozók és kereskedők számára, a kompániának azonban alkalmazkodnia kell a piaci feltételekhez. Azt javasolják a termelőknek, hogy a napraforgó átvételi árát a következő hetekben határozzák meg, amikor majd fokozódik a termény átvétele. Szerintük erre azért is szükség van, hogy a szerbiai termelők versenyképesek maradjanak a régióban.