Miša Blam gyűjteményében plakátok, reklámpólók, hangszerek, lemezek, könyvek, folyóiratok, fényképek, kották, személyes tárgyak találhatók
Elszaporodni látszanak az olyan kulturális rendezvények, amelyek több művészeti területet kapcsolnak össze, a zene, az irodalom, a színház, a képzőművészet iránt érdeklődőket egyaránt meg kívánják szólítani. Ha jó szemű és találékony a szelektor, olyan anyagokat, produkciókat társít, amelyek egymás hatását kiegészítve illeszkednek a koncepcióba. Az idei niši nemzetközi dzsesszfesztivál kísérőrendezvényei pompásan megfeleltek a fentebb kifejtett kívánalomnak.
Bár a dzsesszfesztivál főszereplője maga a zene, az óriási vagy piciny színpadokon muzsikáló világhírű vagy kevésbé ismert előadók, a Nišbe látogatók közül idén azok sem panaszkodhattak, akiket egy-egy színvonalas irodalmi est, előadás, képzőművészeti, iparművészeti kiállítás is érdekel. A vár alternatív, forgalmas helyszínein efféle csemegékre is lehetett lelni.
A galéria és ajándékbolt mellett esténként élő szobrok performance-át lehetett megcsodálni, az aranyszínbe öltözött zenész és a tenger leánya különösen sok bámészkodó figyelmét kötötte le. Ők ketten a fesztivál arcaivá is váltak, sajtótájékoztatókon is szívesen pózoltak az éppen nyilatkozó vendégek mellett.
Világzeneifolyóirat-bemutató és könyvbemutató is szerepelt a kínálatban. Legizgalmasabb kiadványnak a Donald Clarke tollából, a belgrádi Utopija kiadó gondozásában szerb nyelven is megjelent kötet bizonyult, amely a blues hányatott sorsú, fekete bőrű királynőjének, Billie Holidaynek az életét, munkásságát mutatja be, egyben emléket állítva az ikonikus „tragikus fekete asszonynak”.
A város iparművészei és kézművesei is képviseltették magukat a fesztiválon, ki-ki saját stílusában alkotva különféle használati és ajándéktárgyat állított ki. A kézi készítésű alkalmi ruhák, kiegészítők, kendők, táskák, ékszerek, apró csecsebecsék, reklámszatyrok egy ízlésesen berendezett pavilonban kaptak helyet, így a járókelők műanyag tucatbóvli helyett valóban helybéli iparművészeti alkotásokat vásárolhattak, amelyek ötletes szuvenírként kelendőnek is bizonyultak.
Lana Rakanović Rózsák című kerámiaszobrai
A várbéli Pavilon Galériában az Aranđelovaci Nemzeti Múzeum kerámiatárlata vendégeskedett. A Hang, mozdulat, érzés témára készített alkotások zömében a párkapcsolatok, az egyedüllét, az elmagányosodás, a zenéhez való kötődés tematikáját járták körül, az alkalmazott technikák változatossága a kortárs keramikusok útkeresési, önkifejezési törekvését tükrözte.
A Szalon 77 nevű, gyönyörűen restaurált várépületben a fesztivál idejére dzsesszrelikviák kerültek közszemlére. Mihailo Miša Blam, az ország egyik legismertebb dzsesszbőgőse, zeneszerző, tanár a szerbiai dzsesszel kapcsolatos saját gyűjtésű tárgyait állította ki. Nem titkolt célja mindezzel, hogy felhívja a közvélemény és a szakma figyelmét annak fontosságára, hogy a Szerbiában lassan egy évszázados hagyományokkal bíró, gazdag dzsesszélethez kapcsolódó tárgyi emlékek, lemezek, plakátok, kották, folyóiratok, könyvek, hangszerek, hangfelvételek végre rendszerezve archívumba kerülhessenek. A híres zenész egy dzsesszmúzeum alapítását szorgalmazza, amelynek, véleménye szerint, műhelymunka- és koncertszervezési, valamint kiadói tevékenységet is fel kellene vállalnia. Ezáltal európai szintű példát mutathatna ez az ország – vélekedik a kiállításhoz készített ajánlójában Miša Blam.
